Miként definiálná magát: zsidó vagy izraelita?” – hangzott az egyik elsõ kérdés. A megkérdezett 577 férfi és 555 nõ 67 százaléka a “zsidó” meghatározást választotta. Mindössze 5 százalékuk tartotta magát “izraelitának”, míg 28 százalékuk mindkettõt megfelelõnek vélte. Két korábbi (1976-ban illetve 1988-ban) végzett felmérés még jóval több izraelitát és kevesebb zsidót talált a kérdezettek között. A két szó mögött két világ húzódik meg. Az “izraelita” definíció a XIX. századi emancipáció korszakának terméke, amely a zsidóságot felekezetnek tekintette, népi/nemzeti mivoltáról nem volt hajlandó tudomást venni és az állampolgári hûséget minden más lojalitásnál elõbbre valónak tekintette. Ma, amikor a francia zsidók százezres tömegben, Izraeli zászlókat lobogtatva tüntetnek Párizsban a zsidó állam mellett, a szemérmes “izraelita” szó – mindazzal együtt, amit takart – nyilvánvalóan anakronisztikussá vált.

2002-ben Erik H. Cohen professzor vezetésével széleskörû szociológiai felmérést végeztek a francia zsidóságról, melynek eredményeit elsõként a L’Arche címû francia zsidó folyóirat 2002. decemberi száma közölte. Az alábbiakban összefoglaljuk a tanulmány fontosabb megállapításait.

Zsidó vagy izraelita?

“Miként definiálná magát: zsidó vagy izraelita?” – hangzott az egyik elsõ kérdés. A megkérdezett 577 férfi és 555 nõ 67 százaléka a “zsidó” meghatározást választotta. Mindössze 5 százalékuk tartotta magát “izraelitának”, míg 28 százalékuk mindkettõt megfelelõnek vélte. Két korábbi (1976-ban illetve 1988-ban) végzett felmérés még jóval több izraelitát és kevesebb zsidót talált a kérdezettek között. A két szó mögött két világ húzódik meg. Az “izraelita” definíció a XIX. századi emancipáció korszakának terméke, amely a zsidóságot felekezetnek tekintette, népi/nemzeti mivoltáról nem volt hajlandó tudomást venni és az állampolgári hûséget minden más lojalitásnál elõbbre valónak tekintette. Ma, amikor a francia zsidók százezres tömegben, Izraeli zászlókat lobogtatva tüntetnek Párizsban a zsidó állam mellett, a szemérmes “izraelita” szó – mindazzal együtt, amit takart – nyilvánvalóan anakronisztikussá vált.

Hagyományõrzés

A vallásgyakorlást firtató kérdésre a válaszolók fele (51 százalék) nevezte magát “hagyományõrzõnek” (traditionalist), ami annyit jelent, hogy a hagyomány bizonyos elemeit tartják, de korántsem ortodox módon (mely utóbbi mellett a válaszolók 5 százaléka tett hitet). A 15 százalék “liberális” még kevesebbet tart a vallási szokásokból, 29 százalék pedig a “nem vallásgyakorló” definíciót választotta. A francia zsidók 71 százaléka tehát a valamennyit tart a hagyományokból.

Askenázok – szefárdok

E hagyománytisztelet minden bizonnyal erõsen korrelál az észak-afrikai országokból bevándorolt, erõsen hagyományõrzõ szefárd zsidók jelenlétével: ma már a francia zsidók 70 százaléka a szefárdok közül kerül ki.

A nagy bevándorlásra 1955-1965 között került sor, amikor a francia gyarmati sorból függetlenné váló Magreb országokból (Algéria, Marokkó és Tunézia) a gyarmatosítókkal együtt a sok évszázada ott élõ zsidók túlnyomó része is elmenekült, akiknek többsége része ekkor Franciaország vagy Izrael felé vette útját.

A szefárdok aránya a francia zsidóságon belül folyamatosan nõ: ezelõtt tizenöt évvel még csak 50 százalékot képviseltek a 34 százalék askenáz (kelet-európai eredetû) zsidóval szemben (a maradék 16 százalék “vegyes házasságból” származónak mondta magát). A jelenség magyarázata szintén a szefárdok erõsebb hagyománytiszteletében keresendõ, melynek integráns része a gyerek- és családközpontú felfogás.

Optimizmus

A francia zsidó családok fele ma két vagy három gyereket nevel, de 12 százalékuk 4 vagy annál is több gyerekkel büszkélkedhet, ami meghaladja a francia átlagot. Ha beszámítjuk a minta 23 százalékára rúgó gyerektelen családokat is, az átlagos gyerekszám családonként 1.89. A magyarországi zsidóknál ugyanez a szám 1.2. Az alábbi táblázat jól szemlélteti a különbségeket: *

Gyerekek száma a családban Franciaországi zsidók Magyarországi zsidók 0 23 % 29 % 1 15 % 30 % 2 29 % 31 % 3 vagy több 33 % 7 %

A hagyományos, családközpontú felfogás mellett minden bizonnyal és szerepet játszik a gyerekvállalási kedv fenntartásában az optimizmusra okot adó franciaországi légkör is: a bevándorló szefárd zsidók elmúlt negyvenöt éve olyan sikertörténet, ami vetekszik az askenázok száz évvel korábbi legendás társadalmi sikereivel.

A megkérdezettek 90 százaléka “boldog” egy kérdés tanúsága szerint, és 89 százalékuk “elégedett az életével”. A zsidók önbizalmára utal az a tény, hogy a “Miként szeretne újjászületni?” kérdésre válaszolva 80 százalékuk a “zsidóként” alternatívát választotta, méghozzá 42 százalékuk a diaszpórában és 38 százalékuk Izraelben. 19 százalékuk számára nem fontos, hogy hol és miként, s csupán egy százalékuk hangsúlyozta, hogy nem zsidóként szeretné újból meglátni a napvilágot.

Politika

Mindemellett a nyugtalanság is jelen van a francia zsidók életében: ennek okairól a következõ táblázat ad számot:

Mi nyugtalanítja a francia zsidókat? A terrorizmus 77 % Az antiszemitizmus 76 % A rasszizmus 70 % Izrael jövõje 64 % Az AIDS 50 % A kábítószerek 50 % Az iszlamizmus 46 % A munkanélküliség 32 % A környezetszennyezés 31 % A vegyes házasság 24 %

Világosan látható, hogy a kérdezetteket leginkább aggasztó négy dolog politikai természetû és egyértelmûen összefügg az elmúlt két évben egyre súlyosbodó izraeli-palesztin konfliktussal, mely átcsapott Franciaországba is. Ezek a közösséget kívülrõl, erõszakkal fenyegetõ veszélyek, s csak ezek után következnek azok a veszedelmek, amelyek a közösség belsõ összetartását teszik próbára, mint az AIDS, a kábítószerek vagy a vegyes házasság. A kérdezettek 21 százaléka állította, hogy az elmúlt két évben valamilyen formában szenvedõ alanya volt az antiszemitizmusnak.

Ma a nyugati demokráciákban, ahol az antiszemitizmus nem szalonképes, az ilyen indulatok kiélésére a baloldali, kisebbségvédõ frazeológiába csomagolt Izrael-ellenesség ad lehetõséget. Ennek ellenére a francia zsidók többsége a mérsékelt baloldal híve. Politikai orientációjukat az alábbi táblázat mutatja:

Politikai orientáció Szélsõbal 1 Baloldal 44 Középbal 14 Közép 17 Középjobb 9 Jobboldal 14 Szélsõjobb 1

A táblázat nem szól arról, hogy az elmúlt két év eseményei hatására változott-e a francia zsidók politikai orientációja. A baloldali túlsúly jól látható – ez a zsidókra világszerte jellemzõ – de a jobboldal híveinek száma sem elhanyagolható, hiszen Franciaországban a jobboldal egyértelmûen elhatárolódik a szélsõjobbtól. A két szélsõség egyáltalán nem népszerû a zsidók körében: sem az idegenellenes Le Pen Nemzeti Frontja, sem a (kommunista párt lehanyatlásával felvirágzó, vadul anticionista) trockista pártok nem számíthatnak rokonszenvükre. E téren világosan különböznek a francia átlagtól: a legutóbbi elnökválasztáson ugyanis Le Pen 18 százalékkal a második helyen végzett, míg a négy szélsõbaloldali párt jelöltjei együttesen tíz százalékot gyûjtöttek be.

Értékek

A francia zsidók társadalmi elõmenetele, gazdagodása egyáltalán nem szorította ki a hagyományos értékeket. Az alábbi tábla azt mutatja, mit tartanak fontosnak életükben a kérdezettek. (A megadott fogalmakat 1 és 3 között pontozhatták, attól függõen, hogy “kevéssé fontosnak”, “fontosnak” vagy “nagyon fontosnak” vélték.)

Az értékek rangsora Szülõk tisztelete 2,73 Családalapítás 2,61 Tanulás 2,55 Önmegvalósítás 2,52 Mások segítése 2,42 Az élet élvezete 2,37 Azt csinálni, ami tetszik 2,31 Használni a társadalomnak 2,24 Barátokkal együtt lenni 2,18 Hinni Istenben 2,14 Nyaralás 2,04 Külsõ megjelenés 2,01 Sport 1,76 Sok pénzt keresni 1,70

A két legfontosabb érték a családról szól, amint azt a hagyományos felfogás megkívánja. Az utána következõ két szempont (tanulás, önmegvalósítás) viszont az individualizmus világába vezet. A “mások segítése” közösségi érték, az “élet élvezete” és az “azt csinálni, ami tetszik” viszont a legegyértelmûbb individualizmus. A “használni a társadalomnak” ismét közösségi érték. Közösségi és individuális értékek ily látványos keveredése alighanem arról szól, hogy a francia zsidók egyidejûleg igyekeznek fenntartani közösségi kötõdésüket és alkalmazkodni a szélsõséges individualizmusra épülõ modern világhoz.

Típusok

Az értékválasztás alapján a vizsgálat végzõk négy kategóriát alkottak. Az egoizmuson alapuló értékek (sport, külsõ megjelenés, nyaralás) elõnyben részesítõit nevezték “individualistáknak”. Az autonómia (azt csinálni, ami tetszik) és a társas kapcsolatok (barátokkal lenni) fontosságát elõtérbe helyezõk az “univerzalista” csoportba kerültek. A hagyományos, közösségi értékek (szülõk tisztelete, istenhit) híveit “tradicionalistának” nevezték, míg az autonómia és a hagyomány értékeit ötvözõk a “revivalista” elnevezést kapták. (A francia revivalist szó szerint “újjáélesztõt” jelent, s itt elsõsorban azokra vonatkozik, akik a modern világból ki nem lépve – a hagyományok útján – igyekeznek vissza a közösségbe.)

A négy típus aránya a teljes mintából:

A különbözõ értékrendet vallók aránya Individualista 22 Univerzalista 24 Tradicionalista 31 Revivalista 23

A vizsgálat szerint az individualisták nagy része negyvenes éveiben járó, Észak-Afrikából bevándorolt szefárd, aki a közösségben született és nevelkedett, de elhagyta azt, amikor a modern világba cseppent, mert a kettõt nem tudta szintetizálni. Jól beilleszkedtek a francia társadalomba, de a zsidó közösségnek legfeljebb a peremén élnek. Nem õrzik a hagyományokat, nem tartják fontosnak, hogy gyerekük zsidó nevelést kapjon vagy zsidó házastársat válasszon. Mindezt azonban nem valamilyen ideológia alapján teszik – csupán az élet sodorta el õket a közösségtõl.

Az univerzalisták központi értéke a szabadság és a társas együttlét. Többnyire 30-as 40-es éveikben járnak, magasan képzettek, jövedelmük átlag feletti. Õk távolodtak el legjobban a zsidóságtól: közel felük vegyes házasságban él, kétharmaduk nem nyújt zsidó nevelést a gyerekeinek és 90 százalékuk nem bánja, ha gyerekük nem zsidó házastársat választ.

A “tradicionalisták” között (mint az várható) az idõsebb, alacsonyabb végzettségû, a modern világba kevéssé integrálódott emberek vannak jelen átlagon felül. Jelentõs részük Észak-Afrikában született. Számukra fontosak a hagyományos értékek: az “istenhit”, a “szülõk tisztelete” és a “családalapítás”. Sokkal erõsebben ragaszkodnak a hagyományokhoz: többségük megtartja a kasrut szabályait és a szombatot.

A “revivalisták” egyszerre élnek a hagyomány és a modern kor világában. A négy csoport közül itt a legalacsonyabb az átlagéletkor: a legnagyobb korcsoport a 29-39 év közöttieké. Meglehet, hogy ez az értékrend most van kialakulóban: hagyomány és modern világ korábban inkább taszították egymást, szintézis nemigen létezett. Átlag feletti arányban találták magukra jellemzõnek a “boldog”, “elégedett” meghatározást. E csoport tagjai a tradicionalistákhoz hasonlóan tartják a zsidó hagyomány elõírásait, viszont kevésbé fontos számukra az istenhit. Központi jelentõsége van a zsidóság politikai vonatkozásainak, mint amilyen Izrael, az alija, illetve az antiszemitizmus és rasszizmus. A revivalisták élnek legerõsebben a közösségben és annak intézményeiben: számukra a legfontosabb, hogy gyerekeik zsidó nevelést kapjanak, az õ körükben a leggyakoribb, hogy barátaik túlnyomó része zsidó. Nekik – és a tradicionalistáknak – van a legtöbb rokonuk Izraelben.

A kérdezettek értékválasztását legerõsebben befolyásoló tényezõnek a szociokulturális háttér (jövedelem, anyagi helyzet, képzettség, kulturális orientáció) bizonyult. Minél magasabb a képzettsége, minél nagyobb a jövedelme, annál valószínûbb, hogy az egyén az univerzalista értékek felé fordul és kifelé gravitál a közösségbõl. A zsidók közismerten erõs társadalmi mobilitását ismerve ez azt jelentheti, hogy minél jobban beilleszkednek, minél nagyobb sikereket érnek el, annál inkább eltávolodnak a közösségtõl. Ez az európai asszimiláció másfél évszázada jól ismert trendje. A közösségért aggódók számára azonban reményt nyújthatnak a “revivalisták”, akik a modern világ értékeit a zsidóságon belül igyekeznek meggyökereztetni, ekképp vonzóvá téve azt az univerzalista értékek hívei számára is.

Közösség

A vizsgálat szerint a francia zsidók 72 százaléka részesült valamilyen formális zsidó nevelésben – noha e kategóriába a zsidó iskolától kezdve a talmud tórán át a zsidó ifjúsági mozgalmakig és a nyári táborig minden intézményt beszámítottak. A kérdezettek 59 százaléka rendszeresen gyújt sabbati gyertyát és mond kidust, 12 százalékuk idõnként. 49 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy tud héberül olvasni, 24 százalékuk beszéli a nyelvet, 21 százalékuk pedig írni is tud héberül. A zsidó sajtót rendszeresen olvassa 23 százalék, alkalmanként 30 százalék. Ugyanezek az arányok érvényesek a zsidó rádióadók hallgatottságára is. (Ebbõl Franciaországban több is van.) Az internetes zsidó honlapokat a kérdezettek 18 százaléka olvassa rendszeresen.

A kérdezettek 70 százaléka zsidó házastárssal él együtt (a vizsgálatot csak a családfõk körében végezték). A vegyes házasság azonban itt is egyre inkább jellemzõ: a 29 év alattiak esetében ez az arány már 40 százalékra emelkedik. A vizsgálat szerint azonban az endogám (csoporton belüli) házasságok stabilabbak: a válás aránya itt csak 8 százalék, míg az exogám (csoporton kívüli) házasságoknál 20 százalék. Ami gyermekeik párválasztását illeti, a kérdezettek 57 százaléka nem szeretné, ha nem zsidó veje vagy menye lenne, noha csak 36 százalék ellenezné ezt nyíltan.

A kérdezettek gyerekeinek 26 százaléka jár zsidó iskolába – azonban 70 százalék nyilatkozott úgy, hogy ilyen intézménye járatná gyerekét, ha lenne ilyen a lakóhelye közelében.

Az imént vizsgált mutatók bármelyikét nézzük is, mindig azt az eredményt kapjuk, hogy a fentebb említett négy csoportból a “tradicionalisták” és a “revivalisták” átlag feletti, az “individualisták” és “univerzalisták” pedig átlag alatti mértékben kötõdnek a közösséghez.

Végül vessünk egy pillantást az alábbi táblára, mely – néhány összehasonlítható számadatot kiemelve – a francia és a magyar zsidók közösségi kötõdését próbálja egybevetni.

Francia és magyar zsidók kötõdése a közösséghez Franciaországi zsidók Magyarországi zsidók Megtartja a szombatot 71 % 14 % Zsidó házastárssal él 70 % 51 % Kóser háztartást vezet 35 % fölött 8 % Nagyon közel érzi magához Izraelt 48 % 27 % Valamennyit megtart a hagyományokból 71 %

A fenti vizsgálat egy jól beilleszkedett, sikeres, alapvetõen optimista francia zsidóság képét vetíti elénk. Súlyos kérdés, hogy az elmúlt két év fejleményei, amelyeket a hosszú távú trendeket elemzõ vizsgálat nem mutathatott ki, mennyire változtatják meg ezt a képet. A magrebi arab bevándorlók által elkövetett számtalan atrocitás, a francia hatóságok habozó magatartása, a mértékadó baloldali francia közvélemény és a francia külpolitika Izrael-ellenes beállítottsága aligha hagyta csorbítatlanul a franciaországi zsidók optimizmusát. Ennek hosszú távú hatásait azonban csak egy tíz-húsz év múlva elvégzendõ vizsgálat mutathatja majd ki.

Kiemelések

A párizsi zsidók 60 százaléka felsõfokú tanulmányokat végzett.

A francia zsidók 59 százaléka baloldali.

A háztartások 50 százalékában rendszeresen gyújtanak sabbati gyertyát.

A francia zsidók 53 százaléka olvassa – idõnként – a zsidó sajtót.

A kérdezettek 70 százaléka zsidó házastárssal él.

Forrás: Szombat

Comments are closed.