Jomagam mar regen elkoteleztem magam valasztott hazam: Izrael mellett, ezert nem tartom jogosnak, vagy illendonek, hogy kozvetlenul ( peldaul szavazassal) avatkozzak be a magyar zsidosag szervezkedesi formainak megvalasztasaba. Az a teny azonban, hogy magyar kulturan nottem fel es eletem elso felet a Hitkozseg keretein kivuli zsido tarsasagra es kulturara ehesen Magyarorszagban eltem, felhatalmaz arra, hogy elmondjam velemenyemet a magyar zsidosag helyzetet meghatarozo kisebbsegi kerdesben.

Vitatott, hogy nemzeti kisebbség-e a zsidóság

Itt ülünk tehát sokan, akik nem szólhatunk hozzá, ketten, akik közül az egyik nem akar hozzászólni, meg egy pártatlan, Pulitzer-emlékdíjas vitavezető. Hogy lesz ebből vita?

A zsidóságnak nincsenek kiváltképpeni emancipatorikus feladatai ebben a hazában, Magyarország zsidóságának nem feladata és nem küldetése, hogy ürügye legyen az urbánus-népies választóvonal egyik és másik oldalán szélsőjobbnak és liberálisoknak. Legyen ez a kezdeményezés, a zsidó nemzeti kisebbségi kezdeményezés a mi közös emancipációnk, magyaroké és zsidóké.

Eszem ágában sincs nemzeti kisebbségnek lenni. Nem azért, mert hatvannyolc év alatt megszoktam, úgy vagyok zsidó, ahogy vagyok, s erre a kis időre, ahogy mondani szokták, minek változtassak az identitásomon, amiből persze jó néhány van nekem.

Az 1944-ben zsidóként megölt Radnóti Miklós identitásválasztását nem csak a zsidótörvények nyomán kérdőjelezték meg. A magyarságból kitaszítottak között is akadtak, akik a sorsközösséget megtagadónak tekintették a költőt azért, mert „egy nem normális világban” is makacsul ragaszkodott érvényesíthetetlen igazához.

Újra felélénkült a vita, amely a rendszerváltoztatás óta foglalkoztatja a közélet meglehetősen széles köreit. Az első nemzetiségi törvény a magyar zsidóságot is felsorolta, a második viszont kihagyta a hazai nemzetiségek sorából. A környező országokban a zsidóság bevett nemzetiség. Az új népi kezdeményezés nyomán most nálunk is ez lesz? Vendégek: Kovács András, Doncsev Tosó, Vári György, Lányi András, Szegő András.

„A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a rendszerváltás alkalmából egyszer már elutasított kísérletet — a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását — bárki ismét szóba hozza. — kezdi nyilatkozatát „a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminősítéséről huszonegy, önmagát mértékadónak kikiáltó magyar értelmiségi — köztük Heller Ágnes és Ormos Mária (pártunk egykori országgyűlési képviselője).

A zsidókat kisebbséggé nyilvánító kezdeményezés történelmietlen, komolytalan, ám ettől még roppant veszedelmes. Azért is, mert hatvan esztendővel a vészkorszak után eltakarja a zsidó identitás valódi problémáit.

Domonkos István, Budapest

„Minden kisebbségről szóló beszélgetés valójában a többségről szól”

A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a rendszerváltás alkalmával egyszer már elutasított kísérletet – a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását – bárki ismét szóba hozza. Nemcsak a kétes értékű aláírásgyűjtés és annak elfogadása ellen emeljük fel szavunkat – az ugyanis ellenőrizhetetlen, hogy ki és milyen indíttatásból írja alá –, hanem az álkérdés médiumokban történő erőszakolt sulykolása ellen is.

A zsidóság és nemzetiség fogalmának meghatározó, sőt eredendő kapcsolata van a magyar történelemben – csak éppen teljesen ellenkező értelemben, amelynek jegyében újból felbukkant a tömegmédiumokban, mint riogató, noha a mai viszonyokat plasztikusan leképező kísértet.

Location:

Oberlander Báruch rabbi, Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsa elnöke

A zsidó kisebbség népi kezdeményezéssel kapcsolatban aktivizálódott vitatopikjainkat egy helyen megtalálod a Fórumban, ha ide kattintasz.

Valószínűleg az Országgyűlésnek kell majd eldöntenie, hogy nemzetiségként is elismerjék-e a zsidóságot Magyarországon. Az Országos Választási Bizottság ugyanis hozzájárult a parlamenti döntéshez szükséges előzetes aláírásgyűjtéshez.

„Én osztrák vagyok, és a vallásom zsidó” – válaszolta a HVG-nek Paul Eisenberg, Ausztria főrabbija, akinek holokausztot túlélt szülei 1948-ban hagyták el Magyarországot. A szomszéd országban ma élő mindössze tízezer zsidó közül a legtöbben háború utáni, főleg kelet-európai bevándorlók, akik osztrák állampolgárok lettek, zsidó vallásuk megtartása mellett, de a közösség tagjának tekintik azt is, aki nem vallásos – fejtette ki Eisenberg főrabbi.

Az emancipáció a 19. században Karády Viktor történész-szociológus szerint egy hallgatólagos asszimilációs szerződésre épült: a zsidóság a magyar politikai nemzet tagja lesz, csak vallásában különbözik a népesség többi részétől. Ehhez azonban modernizálni kellett a vallást is, hiszen az a keresztény vallásoktól eltérően egyfajta életmódot is jelent, rengeteg olyan előírással, amelyek nehezen feleltek meg a megszokott polgári élet kereteinek.

Nem a Mazsihisz céljai ellen vagyunk, csak azt szeretnénk elérni, hogy növekedjék a zsidóságukban megszólítottak köre – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szegő András vállalkozó, a zsidó népcsoport kisebbségként való bejegyzését kezdeményezők egyike.