Forrás: zsidokisebbseg.com
Jomagam mar regen elkoteleztem magam valasztott hazam: Izrael mellett, ezert nem tartom jogosnak, vagy illendonek, hogy kozvetlenul ( peldaul szavazassal) avatkozzak be a magyar zsidosag szervezkedesi formainak megvalasztasaba. Az a teny azonban, hogy magyar kulturan nottem fel es eletem elso felet a Hitkozseg keretein kivuli zsido tarsasagra es kulturara ehesen Magyarorszagban eltem, felhatalmaz arra, hogy elmondjam velemenyemet a magyar zsidosag helyzetet meghatarozo kisebbsegi kerdesben.
Ami Kertesz Peter cikket illeti („Ha elhal a vallas”), bizony ez egy sor kulonos ervet tartalmaz
Eloszor is K. P. azt irja valahol a cikkben, hogy „… soha senki nem mondta, hogy Peti te nem vagy magyar. Kovetkezeskeppen az voltam.” – Hat ez meglepo. Nekem sem mondtak a Madach gimnaziumban, mikor a gettobol visszatertem, hogy nem vagyok magyar, csak egy osztalytarsam jegyezte meg, hogy: „Nahat, ez is visszajott, tul kevesen maradtak Auschwitzban!” Megis nem egyedul a felszabadulas utani antiszemitizmus veletlenszeru menyilvanulasa, vagy elfolytott elhallgatasa hatarozta meg kesobbi sorsomat – es gondolom, Kertesz Peteret sem.
Kertesz ervei a nemzetisegi kisebbseg ellen valahogy igy hangzanak:
1. A kommunistak nem ismertek el a zsidosag nemzetisegi meghatarozasat. (Mellesleg ez csak Magyarorszagra igaz, a Szovietunioban a zsidosag nemzetisegnek szamitott ). Valasz: Hat aztan? A kommunistak nem ismertek pl. el Izraelt sem, mint allamot, es attol Izrael nem allam?
2. Deak Gabor mar tobbszor megprobalta, de nem sikerult neki, szegyellje magat, hogy ismet megprobalja. (Miert?)
3. Ennek a csoportnak (Deakenak) az az erve, hogy a zsidosagnak fenn kell maradnia, akkor is, ha elhal a vallas.
Heller Agnes meg azt bizonygatja, hogy a magyar zsidosag nem nemzetiseg, mert iroi nem jiddisul irnak. (Furcsa, ladino, esetleg heber nem volna jo?) Es ki tud ma jiddisul?
Mindkettojuk kozos konkluzioja: „Vallas nelkul nincs zsidosag”.
Azt javaslom, probaljuk megerteni, mit is jelent a fenti mondat.
Ez talan azt jelenti, hogy aki zsido, annak vallasosnak kell lennie? Zsidoknal a vallasossagnak igazan ket kriteriuma van. Az elso a fontosabb, a masik a kevesbbe az. Az elso: meg kell tartanod a zsido vallas (azt hiszem, legalabb 12 legfontosabb) eloirasat. Peldaul nem szabad nem kosert enni, szombaton nem szabad utazni, telefonalni, cigarettazni vagy pihenesen, imadkozason vagy a Tora tanulasan es evesen kivul barmit csinalni. Tfilint kell kotni a reggeli imakon es a cicesznek lehetoleg ki kell lognia a kabatbol. Azon kivul (es talan mindenek felett) adakozni kell a szegeny sorsuaknak. Minden evben negyszer (nem csak Jom Kipurkor) bojtolni kell. Aztan nem szabad magadrol (csaladodrol sem, barataidrol sem) kepet csinalni. De mindenek felett a Halacha torvenyai szerint kell elni es, ha a Halacha torvenyei utkoznek a vilagi torveyekkel, akkor (az orszagos) torvenyeket semmibe kell venni. Ezek mind az elso kriteriumhoz tartoznak. A masodik (kevesbbe fontos) kriterium, hogy hinni kell az orokkevelo egyetlen Istenben.
Hat ez bizony kenyelmetlen. Akkor talan nem is nekunk kell vallasosnak lennunk, hanem valaki masnak, aki hajlando minderre es majd elmeseli nekunk (hiszen a katolikusoknal ez tobbe-kevesbbe elegendo). Nekunk nem kell ismernunk meg a heber betuket sem, (minek az egy magyarnak?) Mi majd eszegetjuk a finom soletot, esetleg macesz gombocot Peszachkor es ezzel le is tudtuk a zsidosagunkat.
Ugye Kertesz Peter es Heller Agi is igy gondolta? Csakhogy megis reszletezni kene: Hanyszor kell meghallgatni a rabbit, vagy annak a szovivojet? Talan eleg egy-ket evben egyszer vagy egyszer sem?
Ezt a nezetet, ugy gondolom, egyetlen ertelmes fiatal sem fogadja el.
De van ennek a nezetnek mas baja is. Mondjuk – bar nem fogadom el – hogy a zsido let kriteriuma a vallas. Es CSAK a vallas? Az a vallas, amelyik Johanan Ben Zakkai ota, tehat vagy 1900 eve nem valtozott? Es hol fer el ebbe Baruch Spinoza, Moses Mendelshon, Ahad Haam, Mark Chagall, Franz Kaffka, Albert Einstein MINT ZSIDOK s amit ezek a zsidosagnak es a zsidosagert – nemcsak az egyetemes emberisegnek – alkottak? Es hol van Theodor Herzl, Martin Buber, Aron David Gordon, Cook rabbi, de meg Ben Gurion, Chaim Weizmann – bar ezek a szornyuseges kek-feher zaszlot hoztak a nyakunkra.
Es hol van a Nobel dijas Agnon, Lea Goldberg, A.B. Josua, David Grossman es a tobbi neves heber iro, es hol vannak azok a kutatok es foldmuvesek, akik a biblia 7 megszentelt termenye helyett legalabb 77 uj termenyt fejlesztettek ki es adtak a vilagnak? Es hol vannak a tudosok es a mernokok, akik a kommunikacios forradalom elvonalaban jarultak dontoen a mai vilag kialakitasahoz?
Szerintem a zsido letnek 3 kriteriuma van: Ugy gondolom, zsido az, aki
1. Aki zsidonak vallja magat
2. Aki kozosseget vallal a vilag tobbi zsidosagaval (es persze a maga kozossegevel is)
3. Aki a zsidosag tradicioinak megismeresere torekszik.
Egyik kriteriumhoz sem kell feltetlenul cionistanak lenni.
Az elso nyilvanvaloan szukseges, de nem elegseges feltetel.
A szolidaritas, a sorskozosseg vallalasa, alapveto megnyilvanulasa minden stabil tasadalmi- politikai egyesuletnek. Ebbol a targybol a magyar zsidosag- legalabis 1940-tol napjainkig – az elenyeszo szamu cionistak kivetelevel – ismetelten elegtelenre vizsgazott. Anelkul pedig, hogy ha egy magyar zsido a libiai, zanzibari, a francia vagy az izraeli bajba jutott tarsan minden tole telheto modon segitsen, nincs ertelme a zsidosagnak.
Az en szememben nem fontos, hogy hord-e a masik kipat, vagy hanyszor mond miseberachot a templomban. De erdekelje legalabb, miert eppen Jom Kipurkor mondjak el Jonas tortenetet, vagy hogy Rachel is szerette-e Izsakot, vagy hogy miert kergette Abraham Hagart a sivatagba, miert van minjen az istentiszteleteken, mi volt az igazi konfliktus magja Elijahu es Achab kozott, mik voltak a regi Juda torvenyei es legyen szamara fontos a biblia megannyi izgalmas tortenetenek ismerete.
Emellett erdekelje az is, pl. mi az alapveto kulonbseg a 3 egyistenhivo vallas kozott, mik voltak a Roma elleni nagy felkeles okai, ki volt Rambam es mi volt a helye az arab tudosok kozott, mi tortent az osztrak vagy a tuniszi zsidokkal a holocaustban es az is, hogyan mentettek meg az izraeliek az entebei tuszokat. Megkerdezheti, melyik magyar kiraly rugta ki es melyik hivta be a zsidokat, hogy lehet, hogy a Dohany utcai zsinagoga a Bach korszak kozepen epult fel, hogy gondolkodott Eotvos Jozsef, Jozsef Attila vagy Szekfu Gyula a zsidolkrol es mit tettek ertuk, vagy ellenuk, hogy mennyi zsidot irtottak ki a magyarok a munkataborokban es miert, stb,stb.
Mas szoval erdekelje nepenek a sorsa es szerezzen muveltseget a neperol – bocsanat a kifejezesert, nem akartam megserteni a Karpat-Duna-Nagyhazai tozsgyokeret.
Gyakorlatilag en egy olyan keretet kivanok a magyar zsidoknak, ahol minderrol, meg a zsidosag aktualis kerdeseirol hallhatnanak lehetoleg szinvonalas eloadasokat, vitakat, eszmecsereket. En azt hiszem, ez egy a nemzetisegi kereteken belul megoldhato feladat, a vallasi kereteken belul biztonyara nem az. Ami pedig a magyar zsidosag kihalasat illeti, azt senki sem tudhatja biztosan. A magyar zsidosag tortenelmben voltak mar voltak varatlan fellendulesek Annyi azonban biztosnak latszik, hogy ha ez a vallasosok kezeben marad, akkor – Kobanyai Janos kifejezesevel elve – olyanok maradtok, mint a halott arcan novo szo”r.
* Kertesz Peter: Ha elhal a vallas, Elet es Irodalom 50 evf., 1.sz
Heller Agnes: Magyarazom a bizonyitvanyom, Szombat, 2006 Januar
Miryam & David Gordon
Rehovot, Israel
