Vitatott, hogy nemzeti kisebbség-e a zsidóság
Király Dávid 2006. február 1. 10:00
Nemzeti kisebbség lehet a magyar zsidóság – az Alkotmánybíróság legalábbis nem áll a kezdeményezés útjába. Ezer aláírást kell összegyűjteni, a végső szót a parlament mondja ki. A Mazsihisz tiltakozik, a kisebbségi ombudsman szerint viszont a zsidóság vitathatatlanul megfelel a kritériumoknak. A baj az, hogy mindenki annak vallja magát, aminek csak akarja.
Az Alkotmánybíróság zöld utat adott annak a kezdeményezésnek, amely a magyar zsidóság nemzeti kisebbségként való elismerésére irányult. A Mazsihisz tiltakozott a kezdeményezés ellen, de az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság döntését, amely hitelesítette az aláírási íveket.
A kezdeményezőknek ezer aláírást kell összegyűjteni, s ha ez megvan, az Országgyűlés dönt arról, hogy tizennegyedikként a zsidóságot is felvegye-e a nemzeti kisebbségek sorába. (Az aláírások összegyűjtésére 60 nap áll rendelkezésre, de a kezdeményezőknek két etapban kell begyűjteniük a szignókat, mert választások előtt és után meghatározott ideig nem lehet aláírást gyűjteni.)
Ki a zsidó?
Feldmájer: ne iktassák törvénybe – Bízom benne, hogy a parlament bölcs döntést hoz majd, és nem szavazza meg, hogy a zsidóság nemzeti kisebbség legyen – nyilatkozta a Hírszerzőnek Feldmájer Péter. A Mazsihisz elnöke azt kifogásolja, hogy a csoport törvényileg akarja definiáltatni a zsidóságot. A hitközségek szövetsége szerint zsidónak lenni annyi, mint a zsidó vallási gyökerekhez tartozni. Feldmájer szerint a nemzeti kisebbségi létet támogatók egy meglévő névvel – tudniillik a zsidóval – akarnak egy másik csoportot illetni.
Szegő Péter, a kezdeményezés egyik kiötlője azonban azt mondja: nem érti a Mazsihisz tiltakozását, ők nem Mazsihisz-ellenesek, és nem is vallásellenesek. – A Mazsihisz emberek egy halmaza, mi azonban egy nagyobb halmazról beszélünk; azokról, akik zsidó nemzetiségűnek vallják magukat.
– Magyarországon ma körülbelül százezer zsidó él. Közülük mintegy 12 ezren tartják magukat vallásosnak, s nekik a fele jár rendszeresen istentiszteletre – fejtette ki lapunknak Szegő András. Van tehát minimum 80 ezer ember, akik csak otthon, baráti körben lehetnek zsidók. Nincs egy szervezeti egység, amely képviselné őket – tette hozzá Szegő.
Vallási gyökerek
Feldmájer Péter erre azt mondja: ők nem a vallásos zsidókról beszélnek, hanem azokról, akiknek vallásos gyökereik vannak. – A holokauszt előtt a magyar zsidók 99 százaléka vallásosnak vallotta magát – egészítette ki a Mazsihisz elnöke. Feldmájer hangsúlyozta: nincs kifogásuk az ellen, hogy valaki zsidó nemzetiségűnek vallja magát, csak ne legyen ez törvénybe iktatva.
A Mazsihisz vezetője szerint azok nézetrendszere, akik nemzeti kisebbséggé nyilváníttatnák a zsidóságot, párhuzamos az antiszemiták nézetrendszerével. Azaz: az antiszemiták azt mondják, a zsidók nem magyarok, a kezdeményezők pedig azt: a zsidók nem magyar nemzetiségűek. Szegő András azonban éppen ellenkezőképp határozza meg magukat: „elegünk van abból, hogy az antiszemitizmushoz igazítjuk magunkat, hogy bármit mondunk, át kell gondolni előtte, hogy nem lesz-e belőle baj”.
A magyar zsidóság akkor lehet nemzeti kisebbség, ha az Országgyűlés dönt erről. A parlamentnek arról kell tárgyalnia, hogy a zsidóság megfelel-e annak a kritériumrendszernek, amelyet az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény rögzít.
Bárki lehet zsidó
Istentiszteletre kevesen járnak „E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” – áll a jogszabályban.
Magyarországon ebbe a körbe a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség tartozik.
Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman szerint a zsidóság egyértelműen megfelel a törvényben rögzített kritériumoknak. (Feldmájer Péter szerint nem, a saját nyelv ugyanis hibádzik.) A kisebbségi biztos hozzátette: a parlamentnek ki kell kérnie az MTA álláspontját, ám aligha vitatható, hogy a zsidóság nemzeti kisebbség.
Kaltenbach Jenő szerint a problémát az jelenti, hogy a kezdeményezőket nem lehet ellenőrizni. Eszerint tehát bárki kijelentheti magáról, hogy ehhez vagy ahhoz a csoporthoz tartozik, s ezek a sok esetben „csak” választott identitások cserélgethetők is. Nem az a baj, hogy a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását akár egy nem zsidó is kezdeményezheti, hanem az, hogy ugyanez az ember akár egy más kisebbség tagjaként is regisztráltathatja magát.
