ÉS
Heine szerint zsidónak lenni se nem vallás, se nem nemzetiség, hanem pech. Öntudatos zsidóknak idézni se merem, hiszen zsidónak lenni dicsőség: mi adtuk az egyistenhitet, a tízparancsolatot, a Bibliát a világnak, a mi népünk az egyetlen, amely átíveli az óegyiptomi, a görög-latin ókort a keresztény középkortól napjainkig, történelmünk a leghosszabb az élő népek közül. (Lehet, hogy tévedek, lehet, hogy az örményekkel vagyunk egyidősek, ők is ókori kultúrnép, hasonlítunk is hozzájuk. Szerte a világban, Azerbajdzsántól az Egyesült Államokig „felülreprezentáltak” a szabad értelmiségi szakmákban, a művészetekben. Még a humoruk is hasonlít a miénkhez. Őket is folyton ki akarták irtani, de – minden jel arra mutat – ők is halhatatlanok.)
ÉS XLIV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM, 2000. szeptember 29.
Szegő Péter az ÉS szeptember 29-i számában a 2001. évi népszámlálással kapcsolatban történeti, statisztikai és érzelmi szempontból is érdekes kérdéseket vet föl (Nemzetiség? Vallás? Még egyszer a zsidóságról).

