Vallási vezetők és technokrata üzletemberek irányítják a Holokauszt központot, miután távoztak a fiatal vezetők, akik azt képviselték: holokauszt nem csak a zsidóság problémája. A régi gárda nem tud semmit saját kiállításáról. Rövid időn belül négy fiatal vezető is távozott a Holokauszt Emlékközpontból, mondván a zsidó vallási vezetőkből, történészekből és üzletemberekből álló, idősebb csapat nem tette lehetővé, hogy az intézmény modern, emberjogi elvek mentén működjön. Az Emlékközpont alapításától munkálkodó egykori igazgató és a sajtófőnök szerint a múzeum azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa, a holokauszt nem csak a zsidóság problémája, és hogy a kor nyelvén mondja el, hogyan kerülhetőek el hasonló tragédiák. Ezzel szemben a jelenlegi vezetés a holokauszt-kutatásban elavultnak számító „áldozatközpontú koncepciót” tartja helyénvalónak, és a zsidó identitást állítja a középpontba, állítják.
Munkatársunktól, 2005. április 9. 00:00
A közös megemlékezés mellett filmvetítés, kerekasztal-beszélgetés és könyvbemutató szerepel a Holokauszt-emlékhét programjában, amely szombaton kezdődik meg Budapesten – közölte a programot szervező Holokauszt Emlékközpont az MTI-vel.
Nyilatkozatot adtak ki az ország helyzetéről az MDF alapítói, a dokumentum szerint ‘lesújtó a látlelet’. Az Új lakitelki nyilatkozat című, Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor nevével fémjelzett dokumentum szerint a társadalomban nő az elégedetlenség, és a nemzet jövőjét érintő fontos kérdésekben felelőtlen politikát folytat a kormány. A hét egykori MDF-es politikus nyilatkozatában együttműködésre és összefogásra szólított fel. Mint írták, újra a magyar értelmiségnek, a közélet szereplőinek a feladata, hogy felrázzák a társadalmat. A következő választásokra fel kell készíteni a választópolgárokat, meg kell ismertetni az országot valóságos helyzetével és lehetőségeivel – áll a dokumentumban.(MTI)
A Holokauszt Emlékközpont, a Trafó Galéria, a Kultiplex és a Film.hu közös programsorozata három budapesti helyszínen április 9 és 17 között: beszélgetések, filmbemutatók, könyvvásár, oktatás, dokumentumfilmek, tanár- műhely, emlékezés és történelem.
Szombaton nyílik a fővárosban a Holokauszt-emlékhét. Az eseménysorozat ad keretet a holokauszt áldozatainak emléknapján tervezett megemlékezésnek. Az április 16-ára tervezett egész napos rendezvényen mécsest gyújtanak, elhelyezik az emlékezés kövét és felolvassák az áldozatok nevét a IX. kerületi, Páva utcai intézményben, amely éppen egy éve nyitotta meg kapuit.
A Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítása többszöri átütemezés után végül ősszel nyílna meg, elkészült a forgatókönyv is, a kivitelezésre írt tendert azonban megtámadta a vesztes. A témában az Auschwitz-kiállításával nevet szerzett Rajk László szerint a nyertes cég utólag javított a pályázatán.
Szomszédok voltunk címmel dokumentumfilmet készített a holokausztról Varga Zsuzsanna rendező-operatőr. Az alkotást mutatják be a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.
2005 őszére el kell készülnie a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának. A kiállítás kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást megtámadta az alul maradt Mafilm Szcenika, így egyelőre nincs érvényes szerződés a nyertes Trifoliummal, mely versenytársánál 100 millió forinttal olcsóbban és az épület átalakítása nélkül végzi el a munkát. Többen azonban úgy vélik, az átalakítás jót tenne, a Páva utcai épületnek.
2005 őszére el kell készülnie a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának. A kiállítás kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást megtámadta az alul maradt Mafilm Szcenika, így egyelőre nincs érvényes szerződés a nyertes Trifoliummal, mely versenytársánál 100 millió forinttal olcsóbban és az épület átalakítása nélkül végzi el a munkát. Többen azonban úgy vélik, az átalakítás jót tenne, a Páva utcai épületnek.
Szomszédok voltak címmel mutatja be a Holokauszt Emlékközpont Varga Zsuzsanna filmjét. A dokumentumfilm a szomszédok szemszögéből mutatja meg, ami látható volt a holokausztból és azt, amit látni akartak belőle.
József Attila jegyében telik a hét
A net mind egyetemesebb információ- és adattár. Világlexikon egyre teljesebb régi és folyton bővülő mai ismeretekkel. S nem válik el benne múlt és jelen: ha – mondjuk – köztörténelmet közöl, csatol hozzá például magántörténeteket. Ha, tegyük fel, tárgya a zsidóság, nem éri be a holokauszthistória rögzítésével, hozzáfűzi a túlélők tanúságtételét. Nemcsak a pokolról, hanem egy etnikum hagyományairól, mindennapjairól. Holtak szellemében s elevenek szavaival.
E heti ajánlatunkban ott a Dallas Pashamende, egy magyar-német-osztrák rendezésű film, és egy, a „soha nem látott drámák” közül a Millenárison. Pekingi opera, hagyományos kínai zene és tánc a Tháliában. Trauma és repezentáció a művészetben – programsorozat a Trafóban. Oldásként pedig sok zenét ajánlunk: jazz és jazz budapesti klubokból.
Felelősségünk, hogy mindenütt erősítsük a nemzeti emlékezetet – hangsúlyozta Kovács Kálmán hírközlési és informatikai miniszter szerdán azon a nemzetközi konferencián, amelyet a II. világháborúban megsemmisített hatmillió európai zsidó emlékére tartottak Jeruzsálemben közel negyven ország állam- vagy kormányfője, illetve minisztere részvételével.
Mauschwitz: képregény a metrón
Lemondott Darányi András, a budapesti Holokauszt Emlékközpont nemzetközi és társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.
Aki korábban csak fekete-fehér fényképeken látta a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső terét, az hökkenten torpan meg az épületbe lépve. A helyszín persze ismerős: a karcsú öntöttvas oszlopok tartotta, szinte légies szerkezet és a tekintetet mágnesként fölfelé húzó, nyolcszögű templomtér emlékeztet a fotográfiákon látott épületbelsőre.
