Forrás: NOL

Felelősségünk, hogy mindenütt erősítsük a nemzeti emlékezetet – hangsúlyozta Kovács Kálmán hírközlési és informatikai miniszter szerdán azon a nemzetközi konferencián, amelyet a II. világháborúban megsemmisített hatmillió európai zsidó emlékére tartottak Jeruzsálemben közel negyven ország állam- vagy kormányfője, illetve minisztere részvételével.

A múltra emlékezve, a jövőt formálva címmel, a Jad Vasem újonnan megnyitott Holokauszt Történeti Múzeumában megrendezett konferencián ott volt mások között Joschka Fischer német külügyminiszter, Lengyelország és Svájc elnöke, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Svédország miniszterelnöke.

Felszólalásában Kovács Kálmán – saját családjának világháborús veszteségeit is megemlítve – újra emlékeztetett rá, hogy „minden tizedik áldozata a holokausztnak magyar volt”, így lett a legnagyobb magyar temető Auschwitz, a náci Németország által működtetett megsemmisítő táborok egyike.

„A Soá hatásai generációkon ívelnek át: érezzük csontjainkban, idegpályáinkban, álmainkban – mondta. – A mi felelősségünk – az itt jelenlévőké -, hogy mindenütt erősítsük a nemzeti emlékezetet, (…) amely személyes történeteken keresztül ad példát az elrettentő és a követendő életút-mintákra. A saját nemzeti kultúrájával, sajátos nemzeti mondandójával, de mindnyájuknak megélhetővé kell tenni a múltat” – hangsúlyozta Kovács Kálmán.

A magyar miniszter hozzátette, hogy a mai kor vívmányait és az egyetemes esztétikumot egyesítő, újjáépített Jad Vasem erre a példa, amelyből Magyarország is merített, amikor a kormány munkájának eredményeképp tavaly megnyílt a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény.

Kovács Kálmán kíséretében Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója és Székely Gábor, a budapesti holokauszt emlékközpont közalapítványi kuratóriumának elnöke is részt vett kedden a Jad Vasem új Holokauszt Történeti Múzeumának megnyitóján.

Az új múzeum megtekintése után Zoltai Gusztáv az MTI-nek elmondta: a látottak ismét megerősítették őt abban, hogy nem elég a holokauszt közvetlen eseményeit kutatni, legalább olyan fontos az odavezető út feltárása. Egyúttal rámutatott, hogy a deportált és kiirtott magyar zsidó családok államosított vagyonának elherdálásában felelősség terheli a háború utáni magyar kormányokat is.

(MTI)