A debreceni hitközség május 27-29. között rendezi a Debrecen és határon túli testvérhitközségeinek VII. nemzetközi tanácskozását. A konferencia témája: Interperszonális kapcsolat Isten és ember, ember és ember között.

Zajin ádár

Parádés Púrimi Petárdák Pukkantak

Szokás szerint ismét eseménydús hetek, számos jól sikerült rendezvény fémjelzi a körzet életét.

„Új időkben új típusú Akadémiára van szükség, hogy a magyar tudós társadalom sikerrel járulhasson hozzá az ország, a gazdaság sikerességéhez” – magyarázza Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a közelgő tisztújító közgyűlés „Tudósok a sikeres Magyarországért” jelszavát

A mobileszközök és a tanulás, valamint a mobiltelefonnak a gyermekek és családok kapcsolataira gyakorolt hatása is témája lesz a Kép, gondolat és tudás a mobilkorban című, csütörtökön kezdődő budapesti konferenciának

A latin „exodus” szó specifikusan a zsidók Egyiptomból való kivonulását, és a Tórának ezt az eseményt elbeszélô második könyvét határozza meg. Nem valószínű, hogy e szónak lenne többes száma, és ez a tény bizony problémát jelent, mert a zsidó történelemben sajnos gyakran találkozunk vele.

Népszabadság Online, 2005. április 26. 12:07

A nők szerepe és státusza a rituáléban és a közösségben, a vegyes házasság, az asszimiláció, a megváltás fogalma – ezek voltak a főbb témái annak a „vallásközi” találkozónak, amelyen Köves Slomó rabbi (Lubavicsi Egyesület), Lózsy Tamás (ortodoxia), Balázs Gábor (modern ortodoxia), Kelemen Katalin rabbi (Progresszív-reform hitközség) és Radnóti Zoltán rabbi (Rabbitestület) vett részt. A nagy érdeklődéssel kísért beszélgetésre az Erzsébet téri Gödör Klubban került sor.

Egyedülálló visszaemlékezés a holokausztra

Tu bisvát

Hisszük, aki egyszer részt vesz Az Élet Menetén, később nagykövetünk lesz az antiszemitizmus elleni harcunkban…

Közismert történelmi tény, hogy az 1848-49. évi forradalomban és szabadságharcban az akkor még jogfosztott hazai zsidóság számarányát messze meghaladóan vett részt és ontotta vérét a magyar szabadságért. Bernstein Béla tudós rabbi erről szóló könyvét néhány éve a Múlt és Jövő újra kiadta, írója hitközségével együtt pusztult el Auschwitzban, Zsoldos Jenő szemelvénygyűjtemény pedig a centenáriumra jelent meg.

Most már márvány emléktábla és aranykeretes fénykép őrzi a budapesti Madách Imre Gimnázium aulájában a holokausztban mártírhalált halt vívózseni, Petschauer Attila emlékét. Nyolc évig koptatta a nagy hírű alma mater lépcsőit, százegy éve született, és hatvanegy éve pusztította el a gyűlölet az ukrajnai Davidovka községben.

Mint a fölösleges ismeretek mániákus terjesztője, kötelességemnek tartom, hogy tájékoztassam az olvasót a Gólem művészi karrierjéről. A 20. század elején, az első világháború alatt ugyanis – a legcsekélyebb kabbalisztikus segítség nélkül – kabaré létesült a Hermina úti Hadi Parkban. A hadi kabaré slágere,, „A Gólem nyaral” című párjelenet két nagyszerű színész, Lakatos és Tarnay előadásában vívta ki a közönség tetszését. A Gólemet, Kövessy Albert és Virányi Jenő daljátékát röviddel később 1917.

A Budapesti Zsidó Hitközség pályázatot hirdet a fenntartásában működő Budapesti Zsidó Hitközség Benjámin Óvodájában (1142 Budapest, Ungvár u. 12.) intézményvezetői munkakör betöltésére, menedzser típusú, jó vezetői és szakmai képességgel rendelkező óvodapedagógusok részére.

A közelmúltban avatták fel az 1930-as és 40-es évek híres gyermekszínésze, Berky Harry emléktábláját, melyet a Budapesti Zsidó Hitközség készített és helyezett el a XIV. kerület, Nagy Lajos király útja 144. számú ház bejárati kapuján, a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Főosztálya támogatásával. Ebben a házban élt fiatal korában az 1928-ban született Berky Harry. Művészi tehetségét édesapjától, szépségét és szorgalmát édesanyjától örökölte.

Bizony, sokfélék. A pesti ortodoxok. Persze én most a 30-as évekre gondolok. Nagyon szegények, nagyon gazdagok, szakállasok és szakálltalanok, sok parókás asszony, de még több priváthajú, csak talmudi műveltséggel rendelkezők és elég sokan, akik már színházba, zeneakadémiára is jártak. Ezek között akadtak olyanok, akik a koncertteremben kalapjukat a fejükön tartották, és olyanok, akik hajadonfőtt hallgatták Beethovent.

A Varian háborúja című amerikai film, melyet az M1-esen adtak, sok mindenért tetszett. Először is azért, mert a történet valóban megesett, másodszor meg akkora színész, mint William Hart játszotta benne a főszerepet. Harmadsorban, mert Hart Helyey László hangján szólalt meg. 1938, Berlin. Ez idő tájt veszi kezdetét az a „világháborús játék”, amely úgy zajlik, hogy fegyveres nácik rátámadnak fegyvertelen emberekre. Egyetlen feltételük, hogy az illetők zsidók legyenek.

– Közlemény. Tájékoztatjuk a hittestvéreket, hogy 2005 nyarán a siófoki zsinagógában július 8. és augusztus 19. között lesznek péntek esti istentiszteletek.