Forrás: Híradó

“Új időkben új típusú Akadémiára van szükség, hogy a magyar tudós társadalom sikerrel járulhasson hozzá az ország, a gazdaság sikerességéhez” – magyarázza Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a közelgő tisztújító közgyűlés “Tudósok a sikeres Magyarországért” jelszavát

A tudós társaság elnöke az MTI-nek adott interjújában az Akadémia élén töltött elmúlt három év mérlegét vonta meg, s arról beszélt, hogy hogyan tud globalizálódó világunkban az MTA, mint a magyar tudományosságért felelős intézmény, megfelelni az új kihívásoknak.

Szavai szerint a kutatásokra “nemcsak azért van szükségünk, hogy világra szóló felfedezések szülessenek, hanem azért is, hogy alkalmasak legyünk más országokban elért eredmények befogadására Feladatunk továbbá, hogy rámutassunk a társadalom égető szociális, gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi és morális problémáira és egyúttal megoldást is javasoljunk.”

Vizi E. Szilveszter az elmúlt három év legfontosabb eredményének azt tartja: “Az értékrendben való gondolkodást próbáltuk erősíteni. Egyrészt magasabb követelményeket állítottunk a magyar tudomány művelői elé, másrészt olyan szakmai-erkölcsi értékeket igyekeztünk felmutatni a társadalomnak, amely példaként szolgálhat, szolgálhatott a felnövekvő fiatal generációk számára.”

Az MTA elnöke a másik nagy pozitívumnak azt tartja, hogy a tudósok felismerték, tudomásul vették – kutatási eredményeik “köztulajdont képeznek”, ezért kötelességük “kilépni az elefántcsonttoronyból”. E felismerésnek köszönhetően született a Mindentudás Egyeteme, ahol a legkiválóbb kutatók és gondolkodók közérthető nyelven osztják meg tudásukat a magyar társadalommal.

Ugyancsak jelentős lépés volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, mint koordináló központ, nyitott a világ felé, és 2003-ban az UNESCO-val közösen 80 ország 500 tudósa, politikusa, közéleti személyisége részvételével megrendezte az első World Science Forum-ot (WSF).

“Teret szerettünk volna adni olyan társadalmi-gazdasági problémák megvitatására, amelyek részben éppen a tudomány nagyon gyors fejlődése miatt keletkeztek. Novemberben rendezzük meg a másodikat, tehát hagyományt teremtettünk. Három napig Budapest vendége lesz Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója, mivel november 10-én az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete a magyar fővárosban ünnepli a Tudomány Világnapját” – mondta az Akadémia elnöke.

Érdekességként említette, hogy két évvel ezelőtt a WSF alkalmából nyolc Nobel-díjas “bábáskodásával” létrejött az izraeli-palesztin tudósok egyesülete. “A nyolc Nobel-díjas ez alkalommal is Budapestre érkezik, hogy védnökségük alatt megtartsák az izraeli-palesztin tudósok egyesületének második ülését” – tette hozzá.

S hogy mik a további feladatok? A tudós társaság elnöke szerint “Az Unióban csak úgy foglalhatjuk el méltó helyünket, ha itthon is jelentősen felértékelődik a jól képzett magyar szürkeállomány és megnő a magyar tudós társadalom, az alkotó értelmiségiek szerepe. Egy-egy nemzet helyét, szerepét ugyanis az határozza meg, hogy milyen mértékben használja az információt, a tudást társadalmi és gazdasági tőkeként.”

“Nekünk, tudósoknak, olyan a prioritásokat kell a gazdaság számára megjelölnünk, hogy a hozzáadott szellemi érték révén a Magyarországon gyártott termékek sikerrel vegyék a nemzetközi piac “akadályait” és megfelelő profitot hozzanak az országnak” – mondta az MTI-nek adott interjújában Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

MTI Panoráma

Comments are closed.