Forrás: Új Élet

Mint a fölösleges ismeretek mániákus terjesztője, kötelességemnek tartom, hogy tájékoztassam az olvasót a Gólem művészi karrierjéről. A 20. század elején, az első világháború alatt ugyanis – a legcsekélyebb kabbalisztikus segítség nélkül – kabaré létesült a Hermina úti Hadi Parkban. A hadi kabaré slágere,, “A Gólem nyaral” című párjelenet két nagyszerű színész, Lakatos és Tarnay előadásában vívta ki a közönség tetszését. A Gólemet, Kövessy Albert és Virányi Jenő daljátékát röviddel később 1917.

január 12-én mutatta be először a Beöthy László igazgatása alatt álló Népopera, a mai Erkel Színház elődje. A Gólem jó sajtót kapott.

“Dicsérik, vitatják, rajongással vagy csodálattal nyilatkoznak róla, lelkesedéssel vagy fagyosan, de tagadhatatlan tény, hogy Pest ma a Gólemról beszél. Bakó László, a Nemzeti Színház kitűnő művésze alakítja a Gólemet, a megelevenedett agyagszobrot, vendégszereplése igazi vérbeli színházi szenzáció.”

Még ugyanabban a hónapban a Corso mozi tűzi műsorára a Gólem filmváltozatát, Paul Wegenerrel a főszerepben. A Népoperában daloló Gólem és a film-Gólem hatására napok alatt eltűnt a könyvesboltokból Gustav Meyrink “Der Golem” című fantasztikus regénye, melyben a prágai zsidó mondát dolgozta fel. A Gólem-hullám eléri a Szerecsen utcai Kristálypalotát is. Ferenczy Károly, a magyar kabaré felejthetetlen egyénisége, pajkos kupiét énekel a Gólemról, aki lázba hozta a fővárost.

A kupié refrénjét a Kristálypalota közönsége együtt énekli Ferenczyvel: “A Gólem, a Gólem, a Gólem…”

1917 februárjában az Érdekes Kabaré bemutatja az “Az a huncut Gólem ” című szkeccset, amelyben mint vendég az apró termetű Zoli bohóc is közreműködik. Gondolom, nem ő alakította a Gólemet… És ha egy üzlet megindul! Az Apolló Kabaréban Szöllösi Rózsi Gólem-paródiával mulattatja a publikumot. Ő később operaénekesnő lett Olaszországban. Szerencsémnek tartom, hogy negyven év múltán Párizsban találkoztam vele, ám akkor a Gólemről nem esett szó közöttünk. Nincs vége! Schlosser Imre, a körülrajongott labdarúgócsillag, népszerű nevén “Slózi”, kijelentette: “Én vagyok a legnépszerűbb gól-ember, de népszerűségben a Gólem ver!” Két vállalkozó szellemű fiatalember, kihasználva a zord téli időjárást, hóból épített Gólemet a Népopera közelében. A hó-Gólem ülő helyzetben fogadta a didergő járókelők fagyos elismerését, mígnem egy verőfényes tavaszi napon, akárcsak legendabeli elődje, összeomlott, mint utána hamarosan az Osztrák-Magyar Monarchia.

Van képem hozzá, hogy a mellékelt fotó segítségével bizonyítsam: 1924-ben a Gólem áthajózott Amerikába, ugyanis a clevelandi Magyar Unió Színház is bemutatta. Sok évvel később a franciák vitték filmre, néhány évtized múlva pedig a csehszlovák filmgyártás örvendeztetett meg bennünket egy Gólem-filmmel. Már csak az hiányzik, hogy valamelyik hollywoodi filmrendező musicalt csináljon belőle. Ez esetben ajánlanék egy kapós filmcímet: “Golem On The Roof” – Gólem a háztetőn…

Comments are closed.