Ki Kicsoda
Ismét feltalált valamit a magyar; „feltaláltuk az alkotmányos népítéletet. Március 9-e óta ez világszabadalom” – jelentette híveinek Orbán Viktor. A kora délutáni napsütésben hunyorogva igyekeztek vezetőjüket figyelni a kivetítőn azok, akik az ünnepen is a Fidesz elnökét akarták hallgatni. Az Erzsébet-híd pesti hídfőjétől az Astoriáig állt a tömeg, amelyet a Fidesz többszázezresre saccolt, a rendőrség szerint azonban legfeljebb 30 ezren lehettek.
Gyurcsány Ferenc ígéretei végére ért, és közben semmiből sem tanult
Krausz István a Mazsihisz alelnöke és a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, akivel a Szövetség Síp utcai székházában beszélgettem.
Nemes Nagy Ágnes, Károlyi Amy, Kassák Lajos, Zelk Zoltán és Weöres Sándor képe is látható azok között az íróportrék között, amelyekből a hét közepén nyílt tárlat Budapesten. A közönség május 15-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban láthatja Langer Klára és Sándor Zsuzsa fotóit.
Megemlékezés a szabadságharcosokról
1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulójaalkalmából megemlékeznek a zsidó szabadságharcosokról. Program: szavalatok, beszédek, a hősök leszármazottaival együtt névsorolvasás, katonai tiszteletadás – díszlövés, Kél molé kezdetű ima, koszorúzás, Emlékezés köveinek elhelyezése, Káddis ima az áldozatok emlékére, Sófár fújás.
2008. február 29. 00:00Drága, bolondos Albán Úr, most kell megmondani, hogy itt van az elég, és rá kell mutatni a határokra, mert túlment mindegyiken. Mármint az Orbán Viktor, természetesen, hát persze. Ki más lenne, marcona Albán Úr, mint ő, aki métely gyanánt tevékenykedik haladó baloldali demokráciánk szövetei közepette. Ki más? Hát ő. Mert most azt akarja elérni, hogy mindenki fagyjon meg ebben a hazában. És ne jöjjön az orosz gáz.
Túl vagyunk! Túl vagyunk? Azért is nehéz erre a kérdésre akár megközelítően is válaszolni, mert bizonytalan az is, mit hoznak az elkövetkező napok. A hétfő, a kedd, de leginkább március 15-e. Gyurcsány Ferencnek annyiban igaza volt, amikor a parlamentben elmondta, biztos, hogy március 9-re március 10-e következik, de azt csak arra értette, hiába minden görcsös igyekezet, a kormány a helyén marad. Egészen a 2010-es választásokig. De addig viszonylagos csönd és fegyverszünet?
Hitek és tévhitek
A magyar médiahelyzet látszólag nem különbözik a nyugat-európai általános tendenciáktól: a bulvárlapok térhódítása és a minőségi napilapok visszaesése; az internet on-line újságok sikere és a gazdasági nehézségek következtében a hirdetők egyre nagyobb befolyása. Bécsből szemlélve és olvasva a magyar lapokat ez távolságot, de nem közömbösséget s a gyakori látogatások ellenére közelséget, de nem érdekeltséget jelent.
Valamennyien őszintén sajnálatosnak tartjuk a magyar közélet gyűlölködő viszonyait, kiélezett hangnemét, a társadalom szélsőséges politikai, világnézeti, érzelmi kettéosztottságát. Aztán mindent megteszünk, hogy ez a megosztottság fennmaradjon.
A rendszerváltó pártokra zuhant az átmenet minden felelőssége és keserve
A Figyelő idei 5. számában a Szalon vendége volt Schmidt Mária. Mindabból, amit önmagáról, az 1980-as, 1990-es évekről elmondott, egyetlen következtetést tudtam csak levonni: Orbán Viktor hajdani hivatalos történész főtanácsadójának nagyon súlyos memóriaproblémái vannak.1 Erre először 1999 késő őszén gondoltam, amikor Schmidt Mária egyik „tudományos” előadásában azt találta mondani, hogy a II. világháború idején egyetlen harcoló félnek sem volt célja sem a zsidók elpusztítása, sem megmentésük.
A magyar Kánaán
A kancelláriaminiszter szerint magyarok irtottak ki hatszázezer hazai zsidót
Bevezető: Ungárné Dr. Komoly Judit rektor-helyettes







