Kiegészíttetné az egyesülési jogról szóló törvényt két MSZP-s képviselő. A jogszabályba belevennék a párizsi békeszerződés egyik pontját, amely megtiltja a nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását.

Pontról-pontra

Mérlegelési jog

Az egyesülési jogról szóló törvény módosítását javasolja Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői, jelentette be Szabó Zoltán szombati sajtótájékoztatóján. A kormánypárti képviselők a párizsi békeszerződés azon pontjával javasolják kiegészíteni a kétharmados egyesülési törvényt, amely megtiltja a nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását.

Az egyesülési jogról szóló törvény módosítását javasolja Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői – Szabó Zoltán ezt szombaton Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be.

2007. szeptember 1. 13:20

Az egyesülési jogról szóló törvény módosítását javasolja Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői. Szabó Zoltán ezt szombaton Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be.

Navracsics Tibor

A kormánypárti képviselők megtiltanák fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását

Az egyesülési jogról szóló törvény módosítását javasolja Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői. Szabó Zoltán ezt szombaton Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be. A kormánypárti képviselők a párizsi békeszerződés azon pontjával javasolják kiegészíteni a kétharmados egyesülési törvényt, amely megtiltja a nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását.

NOL * Népszabadság Online * 2007. szeptember 1.

A szocialisták mérlegelési jogkört adnának a bírónak és tiltanák a félkatonai szervezetek megalakulását.

Közös állásfoglalás helyett szóváltást és üzengetést hozott a Magyar Gárda ügyében összehívott tegnapi ötpárti nemzetközi sajtótájékoztató. Gyurcsány Ferenc a többi között arról beszélt, hogy a szélsőjobboldalt nem integrálni vagy takargatni kell, hanem elhatárolódni tőle, de egyes pártok képtelenek a távolságtartásra. Konkrét példákat is hozott. A Fidesz nevében Navracsics Tibor erre szintén konkrét példákkal válaszolt és Gyurcsányra utalva a gyűlölet politikájáról beszélt.

Az elhatárolódás, mint kifejezés nem alkalmas arra, hogy a Fidesznek a Magyar Gárdához, és egyáltalán a szélsőjobbhoz való viszonyát meghatározza. Ezt most már magától Orbán Viktortól tudjuk, bár az információt a média nem könnyen szerezte meg. A pártelnök ugyanis – munkatársai állítása szerint legalább – már elhagyta azt a parlamenti helyiséget, amelyben a sajtó munkatársai keresték.

„… s a viszály elvérzik a csatákon.” (Vörösmarty) Ez volt a te reménységed, mielőtt beleőrültél a Bach korszak csapásaiba, amelyeket a magyar szabadságra mért. Lenézel-e még ránk az egekből, vagy reményvesztetten elfordultál tőlünk? Szeretném hinni, hogy még nem, ezért szólítom meg azt a lelkes közönséget, amelyik azon a bizonyos szombat délutánon a fogadalomtétel alkalmából összegyűlt, ünnepelt, abban a meggyőződésben, hogy valami nagy és nagyszerű történésnek a tanúja lehet.

Kentaurbeszéd

Öt párt ötféle véleményt fogalmazott meg a szélsőjobboldali veszélyről

A kihagyhatatlan Nagybánya

Joszif Sztálin 1946 késő nyarán a jelek szerint végleg eldöntötte, hogy elég a békeszólamokból: fokozni kell az osztályharcot odahaza és külföldön. Így történt, hogy a második világháború végén az antifasiszta koalíció engedékeny vezetői által Moszkvának ítélt kelet-európai és balkáni országokban újra végigsöpört a letartóztatások és a kivégzések hulláma.

A Budapesten, 1900-ban született Paul Goldman, és a bécsi, 1924-es évjáratú David Rubinger élettörténete tipikusan a holokauszt kezdetén fiatal felnőttkorban járó, zsidó művészeké: vagyis egy évtized alatt éltek ők annyit, mint más egy egész életen át. Éltek, azaz túléltek. KRITIKA