Közös állásfoglalás helyett szóváltást és üzengetést hozott a Magyar Gárda ügyében összehívott tegnapi ötpárti nemzetközi sajtótájékoztató. Gyurcsány Ferenc a többi között arról beszélt, hogy a szélsőjobboldalt nem integrálni vagy takargatni kell, hanem elhatárolódni tőle, de egyes pártok képtelenek a távolságtartásra. Konkrét példákat is hozott. A Fidesz nevében Navracsics Tibor erre szintén konkrét példákkal válaszolt és Gyurcsányra utalva a gyűlölet politikájáról beszélt. A kormány a jövő héten kezdeményezi a Ptk módosítását.
Továbbra sincs egyértelmű válasz a Fidesztől a Magyar Gárdára: Navracsics Tibor frakcióvezető a tegnapi ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten többszöri kérdésre sem mondta ki az elharárolódás szót, csak azt ismételte meg, hogy a szervezet megalakulása „rossz Magyarországnak és a Fidesznek”, illetve hogy „nem tartják jó és szükséges egyesületnek a Magyar Gárdát”. Hasonlóan tett előző nap Orbán Viktor pártelnök is, aki arról beszélt, hogy a Fidesz az alkotmányosság, a törvényesség és a rend pártja, szemben a válságból válságba evickélő kormánnyal. Arra a kérdésre, hogy az elhatárolódás a Fidesz elnöke szerint rossz kifejezés-e ebben a helyzetben, Orbán azt mondta: „igen, ez egy rossz kifejezés, öntől is el vagyok határolódva, meg öntől is, mint látja. Ugyanis ön ön, én meg én vagyok. A Magyar Gárda az, mi meg itt vagyunk”. Az ötpárti tájékoztató egyébként közös állásfoglalás helyett szóváltást és üzengetést hozott, noha a végén mindegyik résztvevő úgy nyilatkozott, hogy volt értelme a találkozónak – ha másért nem, azért, mert segítette a tisztánlátást a Magyar Gárda ügyében.
Gyurcsány: nem takargatni, elhatárolódni kell
A Magyar Gárda a komplett nemzeti szocializmust, a nácizmust képviseli – mondta Gyurcsány Ferenc szocialista pártelnök, kormányfő. A hazai és nemzetközi média, valamint több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón Gyurcsány több példát mondott arra, hogyan kapcsolódik a Fidesz a Jobbikhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. Ide sorolta, hogy a tavaly októberi önkormányzati választáson mintegy 80 helyen voltak közös jelöltjeik, akik 27 helyen most is mindkét pártot képviselik a helyhatóságokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőséges csoportok már nem elszigetelten, hanem egy parlamenti párttal együttműködve fejtik ki nézeteiket. Valakik szervezetszerűen menteni próbálnak „fasiszta jellegű megnyilvánulást és magatartást”, „valaki” politikai kommunikációs eszközökkel próbálja megkerülni a világos politikai álláspont kialakítását – mondta a kormányfő. Emlékeztetett a történelmi tapasztalatokra is: például arra, hogy annak idején a német Nemzetszocialista Munkáspárt hat alapító taggal indult, és az általuk létrehozott egyesület, az SA (Sturmabteilung, azaz rohamosztag) hivatalosan torna- és sportrészleg volt. Itthon 1935-ben még csak annyi híve volt Szálasinak, mint most a gárdának – folytatta a történelmi példákat Gyurcsány.
Le kell győzni a fasizmust. Itt hungaristák, fasiszták gyülekeznek az államfő palotája előtt – fogalmazott a kormányfő, aki további példákat is sorolt. Így a Magyar Demokrata című hetilapot, amelynek olvasására buzdított Orbán, és amely tavaly egyik cikkében tagadta a holokausztot, valamint egy másikban fajelméleti kérdésekkel foglalkozott. Utalt arra, hogy a Demokrata főszerkesztője a Magyar Gárda egyik alapítója. Gyurcsány szerint ezek a példák jelzik, hogy folyamatos a fasizálódás, amelyben egyes parlamenti tényezők képtelenek a távolságtartásra, a Fidesz elnöke is inkább „arcát adja” a fasiszta nézeteket valló újsághoz.
Navracsics: hisztériakeltés van
Hisztériakeltéssel vádolta Gyurcsány Ferencet a Magyar Gárda ügyében a Fidesz frakcióvezetője. Navracsics Tibor úgy fogalmazott: tény, hogy vannak gondok az országban, a Magyar Gárda rossz az országnak és a Fidesznek, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc nem tudja az ország problémáit megoldani, mert nem ért a kormányzáshoz, csak a hisztériakeltéshez. Navracsics szerint tavaly tavasszal „besült az antiszemita kártya”, bebizonyosodott, hogy a Fidesz nem antiszemita. A frakcióvezető azt mondta, a Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést. Úgy vélte, hogy Gyurcsány Ferenc 2001-es színrelépése hozta meg a gyűlölet politikáját. A frakcióvezető hozzátette: pártja nem antiszemita, és „ha gyurcsányi mélységekbe” szállna le, akkor azt mondaná, hogy az MSZP antiszemita. Állítása szerint ugyanis az MSZP még mindig fontos pozícióban tartja például a holokauszt áldozatain viccelődő Zuschlag Jánost vagy a „Fidesz kettes számú díszzsidajáról” írogató Pásztor Tibort.
Dávid: a többség nemet mond
Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély, de vannak tízezrek vagy talán százezrek, akik okkal félnek – mondta az SZDSZ frakcióvezetője. Eörsi Mátyás kedvezőnek nevezte, hogy az Országgyűlésben – a térség többi parlamentjével ellentétben – nincs olyan párt, amely radikálisnak lenne minősíthető. Beszédében megismételte azt az ajánlatot, amit előzőleg Kóka János pártelnök tett a Fidesznek: ha felmondják a helyhatóságokban az együttműködést a Jobbikkal, akkor az SZDSZ konstruktív ellenzékként segíti a működőképesség megőrzését. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az érintett helyek többségében a Fidesz a Jobbik nélkül is többségben lenne.
A KDNP értékrendje hiteles, cselekedetei kiszámíthatóak, így nincs szükség arra, hogy elhatárolódjon a Magyar Gárdától – mondta Harrach Péter alelnök. Véleménye szerint egy határozott kormányzat minden társadalmi mozgást kezelni tudna. Erre lenne szükség, nem hisztériakeltésre – mondta. Egyébként Eörsi Mátyáshoz hasonlóan úgy vélte: ma Magyarországon nincsen közvetlen fasiszta veszély.
Egyértelművé kell tenni, hogy Magyarország polgárainak békés többsége nemet mond a gárdákra, és hasonló csoportokra – mondta Dávid Ibolya, a nemzetközi tájékoztatót kezdeményező MDF elnöke. Mint fogalmazott, egyértelművé kell tenni, hogy az emberek többsége a rendet választja a káosz helyett, a kulturált párbeszédet az erőfitogtatás helyett. Ahhoz, hogy Magyarország megnyugtatóan mondhasson nemet a magyar polgárokban és a külföldi közvéleményben megfogalmazódó aggodalmakra, a parlamenti pártok közös fellépésére van szükség – vélte. Pártja eredetileg azért kezdeményezte a sajtóértekezletet, mert riasztónak tartja a Magyar Gárdával kapcsolatos nemzetközi sajtóvisszhangot, és úgy véli, Magyarországnak nem áll érdekében, hogy ilyen kép alakuljon ki róla. Mint mondta, ha az öt parlamenti párt kifejezi, hogy távol áll a Magyar Gárdától, akár egy közös nyilatkozatot is elfogadhatnak erről, ami eljelentéktelenítheti az egyesületet.
A résztvevők nem fogadtak el közös nyilatkozatot a Magyar Gárdáról. A pártok képviselői kérdésre válaszolva azt mondták, volt értelme a közös tájékoztatónak. A kezdeményező MDF szerint azért, mert kiderült, hogy egyik párt szerint sincs szükség félkatonai szervezetekre, a Fidesz szerint azért, mert kinyilvánították: a gárda szükségtelen egyesület. A KDNP azt emelte ki, minden párt elmondta álláspontját, az SZDSZ azt, hogy minden párbeszédnek van értelme. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, a rendezvény hozzásegített a „tisztánlátáshoz”.
Népszava Online
