Öt párt ötféle véleményt fogalmazott meg a szélsőjobboldali veszélyről
Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. szeptember 1.
Harrach Péter (KDNP), Dávid Ibolya (MDF), Gyurcsány Ferenc (MSZP), Eörsi Mátyás (SZDSZ) az asztalnál, Navracsics Tibor (Fidesz) a pulpitusnálKép: Móricz Simon„Magyarország és a demokratikus világ számára egyértelművé kell tenni, hogy a polgárok békés többsége nemet mond a gárdákra, a rossz emlékű szimbolikát másoló csoportokra” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Magyar Gárda megalakulása kapcsán megtartott nemzetközi sajtóértekezletet Dávid Ibolya az Országházban.
Az MDF elnöke kezdeményezte a parlamenti pártok vezetőinek közös kiállását, hogy együtt nyilvánítsák ki: nem vállalnak közösséget egyenruhás, félkatonai szervezetekkel – azokat „karanténba kell zárni”.
„A Magyar Gárda a komplett nemzetiszocializmust, a nácizmust képviseli” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke. A miniszterelnök emlékeztetett: az SA is a német nemzetiszocialista munkáspárt torna- és sportrészlegéből született, Szálasinak pedig 1935-ben még annyi híve sem volt, mint most a gárdának. Ráadásul az elmúlt évtizeddel ellentétben most e fasiszta csoportocskák nem elszigetelten működnek, hanem egy befolyásos parlamenti párttal együttműködve.
Gyurcsány ezek után sorjázta a Fidesz elleni „vádpontokat”: Vona Gábor Orbán Viktor meghívására lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör alapító tagja. Nyolcvanegy helyen volt közös önkormányzati képviselőjelöltje a két pártnak; a Fidesz értékeit nyíltan vállaló médiabirodalom a Jobbik nagy szellemi támogatója; Bencsik András, a holokauszttagadó, illetve a náci SS-szel való bajtársi együttműködésről szóló írásokat közlő Demokrata főszerkesztője az egyik gárda-alapító. E laphoz Orbán Viktor is nevét, támogató szavait adja.
Gyurcsány kérdést intézett a Fidesz képviselőihez: nincs köztük, aki levonná a következtetést, okulna a történelemből, miszerint nem integrálni kell a fasisztákat, hanem küzdeni kell velük? Bejelentette: a kormány a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi, a közösség elleni izgatásra vonatkozó szabályok szigorításáért.
Harrach Péter (KDNP), Dávid Ibolya (MDF), Gyurcsány Ferenc (MSZP), Eörsi Mátyás (SZDSZ) az asztalnál, Navracsics Tibor (Fidesz) a pulpitusnál Kép: Móricz Simon – A Magyar Gárda rossz Magyarországnak és a Fidesznek – szögezte le újfent Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Munkatársunk kérdésére azonban „szómágiának” nevezte a tőlük kívánt elhatárolódást, s megismételte, hogy a Fidesz, a törvény és a rend pártja. Hisztériakeltéssel vádolta a miniszterelnököt, s az „antiszemitázási” fronton is „visszalőtt”, mondván, az MSZP nem zárta ki a holokauszttal viccelődő Zuschlag Jánost, és azt az V. kerületi képviselőt sem, aki a Fidesz „díszzsidajának” nevezte Deutsch-Für Tamást. (Buta, alkalmatlan emberek minden pártban lesznek, – hangzott Gyurcsány válasza – ez akkor válik problémává, ha ez a gondolkodásmód intézményesül, mint a Jobbik, illetve a Fidesz esetében.)
Arra a kérdésre, lesz-e következménye Wittner Mária fideszes képviselő Magyar Gárda megalakulásakor mondott beszédének, Navracsics Tibor azt felelte, hogy az egykori „56-os halálraítélt a szeretet hatalmáról beszélt az avatáson. Szerinte érthető, ha Wittner Mária nehezen éli meg, hogy a miniszterelnök „egy zsidóktól kétszeresen elkobzott villában él”, és ezért még csak bocsánatot sem kért. Szerinte tavaly tavasszal „besült a kormány antiszemita kártyája”, bizonyosodott, hogy a Fidesz nem antiszemita. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy lefasisztázza a jobboldaliakat?! Hogy meri?
(Navracsics láthatóan kiborult, mikor Gyurcsány fölmutatott egy Demokrata-címlapot az ő fényképével, s ingerülten reagált az egyéb támadásokra is.)
Magyarországon nincs fasizmus és nincs fasiszta veszély sem, viszont vannak fasiszták – vélekedett Eörsi Mátyás SZDSZ-es frakcióvezető.
(Eörsi igyekezett a pártcsatározásoktól elhúzódva, a veszélyt jelentéktelennek tekinteni – beszéde a külföld számára nyilván megnyugtató is volt.)
Eörsi Mátyás arról is szólt: büszke rá, hogy Magyarországon szélsőséges erő immár nem tagja a parlamentnek. Szerinte ugyanakkor „tízezrek, százezrek okkal félhetnek, hogy a szélsőséges erők megerősödhetnek. Ennek megakadályozása elsősorban nem jogi, hanem kőkemény politikai kérdés. A szabad demokrata frakcióvezető megismételte: pártja kész az együttműködésre önkormányzati szinten, ha a Fidesz felmondja partnerségét a Jobbikkal, amire ráadásul nem is szorul rá (Óbuda kivételével).
A KDNP-t képviselő Harrach Péter szerint sincs direkt fasisztaveszély Magyarországon. A politikus nem határolódott el a Magyar Gárdától – mert szerinte nincs szükség rá, hogy a kereszténydemokraták „letegyék a hűségesküt”. A párt értékrendje ugyanis hiteles.
(Öten ötféleképpen értékeltek. A Jobbik Gárda, ha eddig nem, ettől továbbra sem érezheti magát karanténban.)
Sólyom felszólal a Parlamentben
Az államfő felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapján, szeptember 10-én. Az államfő felszólalásának témája a demokratikus államszervezet értékeinek megerősítése lesz, amelyre napirenden kívül kerül majd sor. Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője az elmondta: a köztársasági elnök azért szólal fel, mert a közéletet számos olyan alapkérdés foglalkoztatja, amelyek összefüggnek a demokratikus államszervezet értékeivel. Ezen értékek megerősítése államfői feladat. (MTI)
Ajánlott Cikkek
Vona szerint milliók mögöttük, s a Fidesz sincs ellenük Gárdisták! Állj, vigyázz!
