Két arab fiatalember nevétől hangos Izrael. Míg a hét elején Abasz Szuant ünnepelték nemzeti hősként az izraeli drukkerek a szombat esti Izrael-Árország VB-selejtezőt követően, addig szerdai teljesítményének köszönhetően Valid Badirnak, egy másik arab fiatalembernek járt ki hasonló tisztelet a franciák ellen vívott meccs lefújását követően.

Az izraeli biztonsági erők és a zsidó telepesek képviselői megegyezésre jutottak, hogy a tervezett gázai kivonulás idején a katonák és a rendőrök nem lesznek felfegyverezve, a telepesek pedig önkéntesen átadják a tulajdonukban lévő fegyvereket. A cél az, hogy a várható összetűzések ne csapjanak át fegyveres harcba. A telepesek néhány vezetője azonban beismerte: nem tudja garantálni, hogy a szélsőséges telepesek be is tartsák a megegyezést és hogy ne akadjon köztük egy ‘forró fejű egyén’, aki tüzet nyit a katonákra.

Monacóban Viswanathan Anand parádés győzelmével fejeződött be a 14. Amber-verseny. Az indiai exvilágbajnok negyedszer nyert a sakkvilág elitjének kedvenc viadalán, ahol a szupernagymesterek bátran sakkozhatnak. Nem kellett félteniük Élő-pontjaikat, hanem ‘csak’ minél gyorsabban, és minél jobbakat húzni a speciális tornán, ahol a 12 résztvevő mini páros mérkőzéseken mérte össze erejét. A 20-as kategóriájú, 2726-os Élő-átlagú tornára jellemző volt, hogy látványos kombinációk, briliáns megoldások mellett a kapkodásban többet hibáztak. Gyengébb kezdés után fokozatosan javított helyezésén Lékó Péter. Nagymesterünknek többször meggyűlt a baja a gyorsan fogyó percekkel, másodpercekkel, szép megoldások mellett többször is taktikai esélyt hagyott ki.

A gondolatok és az információk – hál” Istennek – akadálytalanul áramlanak ide-oda, míg a tőkék, a digitalizált pénz – sajnos -ugyancsak akadálytalanul mozog országok, földrészek és a cégek között. Mégis mi, mintha jobban elszigeteltek lennénk a világfolyamatoktól, mintha kisebb lenne az érdeklődés a más földrészen, vagy a szomszédban zajló események, folyamatok iránt. Úgy gondoltuk, az uniós tagság változtat ezen, és újra behelyezi, legalább az értelmiségi közbeszédet, legalább egy földrésznyi áramlásba. Lehet, hogy csalatkoznunk kell? Fájó, hogy nincsenek viták legalább az értelmiségi nyilvánosságban arról, milyen legyen egy valóban széles kitekintésű társadalom és nemzetstratégia, mi hazánk európai jövője, mivel gazdagítsuk mi Európát?

Kedves Rezső, 1989 óta gyakran fog el a kísértés, hogy az Ön tanúságtételét vessem latba azok ellenében, akik (képzelje, megint vannak ilyenek!), esküsznek a Hitlerrel kötött szövetségre vagy azok ellen (ilyenek is vannak!), akik szerint minden baj oka az, hogy 1945-ben bosszúszomjas zsidók tértek haza.

Ne felejtsük el, hogy ez az ország (és véleményem szerint a legtöbb) a bunkók számára van komfortosítva, nekik lettek kitalálva az intézmények, a szórakoztatás, és még a bútorokat is hozzájuk igazítják.

A lakosság harmadrésze szerint 1945. április 4-én felszabadult az ország, ugyanennyien azt gondolják, hogy ez a megszállás időpontja, a többiek szerint egyik kifejezés sem jó. Medián-felmérés a hatvan évvel ezelőtt történtekről.

Lehet abban valami rendeltetésszerű, hogy az ezredfordulókon nagy formátumú férfiak állanak a katolikus egyház élén. Az előzőn – 999-től 1003-ig – az a II. Szilveszter pápa uralkodott Rómában, aki III. Ottó német-római császárral a Respublica Christiana – némely történész szerint az egységes Európa – megálmodója volt. S aki – nem utolsósorban – a mi István királyunknak a koronát küldte. A Respublica Christiana volt az álma az évezreddel későbbi utódnak, II. János Pálnak is.

Az utóbbi időben szinte minden évben vita van az „1945-ös események” helyénvaló elnevezéséről. Mintha nem lennénk képesek értelmes fogalmakat találni a XX. század magyar és világtörténelmének legfontosabb eseményére, noha mindenki érzi, hogy valamit mondani kellene. Magyarország az északi félteke talán egyetlen olyan országa (a balti államok esete más), ahol semmilyen hivatalos formában nem emlékeznek meg a második világháború befejezéséről, és a háborút kirobbantó nácizmus/fasizmus vereségéről.

Róma zsidó közössége is imára gyűlt össze, és a római főrabbi, Riccardo Di Segni sajtótalálkozón fejezte ki az egész közösség nevében fájdalmát a Szentatya drámai helyzete miatt.

Munkatársunk, Dunai Péter elemzése

Munkatársunktól, 2005. április 2. 00:00

Lengyelországban még a kevésbé vallásosak is szellemi atyjukként tekintenek II. János Pálra

A vodka végzett első helyen a kedvenc italok listáján, maga mögé szorítva az eddig legkedveltebb italt, a sört.

Amszterdami randevú az Életművésznővel

Bächer Iván, 2005. április 2. 00:00

Újabb csatlakozókkal bővül a Polgári Engedelmességi Mozgalom

Németországban nemcsak az egyébként kisebbségben lévő katolikusok, még csak nem is a keresztények, hanem a muzulmánok és a zsidók is imádkoztak az este II. János Pálért.

Geopolitikai napló

Bodrogi Gyula a hetvenen túl négy színházban nyolc szerepet játszik