Magyar Hírlap
Kedves Rezső, 1989 óta gyakran fog el a kísértés, hogy az Ön tanúságtételét vessem latba azok ellenében, akik (képzelje, megint vannak ilyenek!), esküsznek a Hitlerrel kötött szövetségre vagy azok ellen (ilyenek is vannak!), akik szerint minden baj oka az, hogy 1945-ben bosszúszomjas zsidók tértek haza.
Ungváry Krisztián A magyar honvédség a második világháborúban című hiánypótló, a Magyar Hírlapban a hónap könyvének kiválasztásán előkelő helyen végző művében végigkísérte a katonák tevékenységét 1941. június végétől Németország kapitulációjáig. A szerző törekvése, hogy új nézőpontokból, a kényes jellegük miatt eddig elhallgatott vagy felületesen érintett kérdéseket tárgyalva újra meg kell írni a magyar hadtörténelem legutolsó, csak hézagosan ismert fejezetét, jogos volt, egyben eredményes is. Mindaz, ami a Szovjetunió megtámadásától kezdve történt honvédeinkkel, a rendszerváltásig ideológiai szűrőn keresztül és csak töredékesen jutott el a hazai közvéleményhez, de azóta is burjánzanak a különböző apologikus interpretációk. A legabszurdabb szívósan fel-felbukkant az utóbbi években: e szerint Magyarország „a zsidóság érdekében” lépett be a második világháborúba, ugyanis vezetői Hitler szövetségeseként több esélyt láttak a magyar zsidók megmentésére, mint ha semlegesek maradunk. „A magyar honvédség vezetése támogatta a zsidótörvényeket. A vezérkar különböző osztályai számára a zsidókérdés 1937-től (!) állandó téma volt. Figyelemre méltó, hogy az említett osztályok többsége általában szigorúbb rendelkezéseket követelt, mint amit az éppen tárgyalt törvény elrendelt” – írja korabeli dokumentumok alapján Ungváry.
Tegnap Belgrádban a köztisztasági vállalat dolgozói egész nap antiszemita falfirkák és plakátok eltávolításán dolgoztak. Több kormányzati épület és a zsidótemető falára a következő szövegek kerültek: „Szálljatok szembe a 2000. október 5-én (Milosevic bukásakor – a szerk.) kezdődött cionista megszállással!”, „Parazita zsidók, kifelé Szerbiából!”, „Szerbia a szerbeké!” Tegnapra virradóra Negotinban is hasonló feliratok jelentek meg többek között a kínai üzleteken. A szerb kormány közleményben ítélte el az antiszemita kampányt, számos közéleti személy és sajtóorgánum is felemelte hangját, a szerb egyház és a tudományos akadémia azonban néma maradt.

