Forrás: Magyar Hírlap

A megkérdezettek szerint a karrier egyenlő a pénzzel

Előítéletesek és pénzközpontúak a kollégisták a Felsőoktatási Kutatóintézet legújabb felmérése szerint. Szakemberek szerint a két dolog összefügg: mindkettőt az állandó bizonytalanság okozza, ugyanakkor úgy vélik, hogy a fiatalok csak a társadalom és a felnőttek normáit próbálják követni. Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a kutatás nem reprezentálja a felsőoktatásban tanulókat, mivel a kollégisták összetétele jelentősen eltér az összes hallgatóétól.

Takarítás egy budapesti kollégiumban. Az előítéletek ragadósak

fotó: Németh András PéterTízből nyolc kollégistának előítéletei vannak a kisebbségekkel szemben, tizennyolc százalékuk enyhén vagy súlyosan antiszemita – derül ki a Felsőoktatási Kutatóintézet még nem publikált kutatásából. A diákok előítéleteit a Nyugat-Európában már régóta használatos „direkt kérdésekkel” most először vizsgálta reprezentatívan magyar kutatóintézet. „A finoman fogalmazva is nem túl jó statisztika minket is meglepett” – mondta lapunknak Gábor Kálmán, a kutatás vezetője.

Nem jobb a helyzet a hallgatók értékrendjét vizsgálva sem: a válaszadók szerint karriert elsősorban sok pénzzel lehet befutni, és a boldogságnak is a jó anyagi helyzet az egyik legfontosabb feltétele. A kutatásvezető elmondta: a magyar felmérés eredményei hasonlítanak az uniós vizsgálatokéhoz.

Követő magatartás

Szakemberek szerint a kutatás két lesújtó eredménye szorosan öszszefügg: mindkettő a fiatalok bizonytalanságából adódik, arról pedig leginkább a felnőttek és a társadalom tehet. „A diákok csak megfelelnek a kor kihívásainak” – mondta lapunknak Adamik Mária, a Pécsi Tudományegyetem szociálpolitika tanszékének vezetője. Adamik szerint a hallgatók úgy látják, hogy a harmónia vagy a boldog család elérhetetlen, így azért küzdenek, amit szerintük van esélyük megszerezni, vagyis a pénzért. A szociológus úgy véli, az előítéletekben is nagy szerepe van a bizonytalanságnak: a fiatalok kapaszkodót keresnek, és sokan az elutasításban, gyűlöletben találnak biztos pontot.

A jövőkép hiánya és az ebből következő pesszimizmus okozza az értékválságot Herczog Mária szociológus szerint is. Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy leginkább a felnőttek tehetnek a kialakult helyzetről, a fiatalok csak a mintát követik. A szociológus úgy látja, hogy a szülők sem adnak önbizalmat a gyermekeknek, és nem nevelik nyitottságra őket. „Az előítélet legtöbbször tájékozatlanságból adódik, mivel sok dologról a családok nem beszélnek világosan és nyíltan” – magyarázta.

Öregek a változásra?

Elemzők szerint a helyzet összességében nem ennyire rossz, az összes hallgatót vizsgálva nem ezeket az eredményeket kapnánk.

„A kollégisták között ritka a fővárosi, míg a községekben és kisvárosokban élők felülreprezentáltak a teljes lakossághoz képest – hívta fel a figyelmet Bauer Béla, a Mobilitás Ifjúságkutatási Csoport projektigazgatója. – Utóbbiak átlagosan szegényebbek, és jóval zártabb közösségben élnek, mint a nagyvárosiak, így valószínűleg sokkal inkább vágynak az anyagi értékek után, és előítéletesebbek is, mint mondjuk a budapestiek” – vélte a szociológus.

A megkérdezett szakértők véleménye eltér arról, hogy a hallgatók kialakult értékrendje mennyire változik az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok után. Bauer Béla szerint a felsőoktatás már nem szocializál, azaz az előítéleteiket és életcéljaikat a felnőtt társadalomba is magukkal viszik a kollégisták. Adamik Mária ezzel szemben úgy véli, a felnőttek előítélete csökkenhet, ha már biztonságos körülményeket alakítottak ki maguknak.

Rovó Attila