WEISS JÁNOS
ÉS
Kálmán C. György
Visky András
MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
Fábri Péter
Kövér György
NÁDAS PÉTER
Keresztély Kata
Követségek felgyújtása, dán polgárok halállal fenyegetése, „Halál Izraelre”, „Halál Amerikára” szlogenek skandálása, Európa megfenyegetése újabb szeptember 11-ével – mindez kívül esik a demokrácia keretein. Saját hitünket kritikán felül állónak nyilvánítani, újságcikkekre és karikatúrákra gátlástalan erőszakkal válaszolni, bosszúhadjáratot hirdetni – ez a totalitarizmus üzenete a demokráciának.
MÁRTONFFY MARCELL
Károlyi Csaba
Forgács Péter A dunai exodus – a folyó beszédes áramlatai című intermediális, interdiszciplináris, sőt interartisztikai installációjának elképesztő magja-története – egy magyar gőzhajó 1939-ben pozsonyi zsidókat menekít Palesztinába, majd ugyanez a hajó, egy év múlva, besszarábiai németeket visz (visszafelé) a szovjet hadsereg elől Németországba
Az utóbbi évek egyik legvehemensebb vitája folyik a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítása körül, ami azért alakult ki, mert pár magánszemély akciót indított annak érdekében, hogy a magyar zsidóság nemzeti kisebbségi státust kapjon. A hivatalos zsidóság, a hitközségi vezetés persze rögtön élesen visszautasította a kezdeményezést, sőt: azt is bejelentette, hogy minden lehetséges fórumon vétót emel a kezdeményezés ellen. A hitközségi vélemény mellett, nem sokkal utána jelent meg Kőbányai János írása (ÉS, 2005/46. – a szerk.), majd az arra szervezett szöveg-aláírásgyűjtemény (Népszabadság, nov. 24.), mely szintén elutasította a nemzetiségi követeléseket.
Az Exodus óta nagyon hosszú idő telt el. Ezalatt a világ és benne Egyiptom is sokat változott. Volt idő szembenézni az ország múltjával, áttekinteni az összefüggéseket, s a társadalom különböző csoportjai – politikai világnézetüknek megfelelően – más-más következtetést és tanulságot vontak le a múltból. A liberális baloldal álláspontja szerint Mózes és cionista társai szükségtelenül provokálták Fáraót és népét.

