Arab bojkott indult az európai könyvfesztiválok ellen, miután az idei torinói könyvkiállítás és vásár vendégországa Izrael. A torinói rendezők nem változtatnak döntésükön: szerintük nem a politika, hanem a kultúra a főszereplője a könyvfesztiválnak.
Amikor hiteles hírforrásból tudomásomra jutott, hogy a svéd távolsági buszokon törpék segítségével dézsmálják meg tolvajbandák a turisták csomagjait, azonnal felhívtam a Svédországban élő lányomékat.
Ha Puskin vagy Dumas afrikai származásáról vagy Montaigne zsidó eredetéről olvasok, mosolyognom kell. Mert ha van is valós alapja az eredettörténeteknek, nem tudom komolyan venni a feltételezést, hogy a távoli ősök is hatást gyakorolhattak az említett orosz és francia irodalmi óriások életére, munkásságára. Kicsit így vagyok a nemrég elhunyt Bobby Fischer állítólagos magyar származásával.
1. A média mára elvesztette a társadalomról való tudását. Értelemszerű, hogy ez a megállapítás nem egyformán érvényes a különféle médiatermékekre. Számos újságot, illetve műsort ismerünk, amelynek munkatársai ezt a – mint mondani szokták – sommás megállapítást magukra nézvést érvénytelennek tarthatják, csakhogy most nem arról van szó, hogy miért van csupán néhány, a mai magyar társadalom szerkezetének kritikai interpretációjában érdekelt újság, tévéprogram, honlap.
Az igazi morális válság
Az ÉS január 18-i száma újabb adalékokkal szolgál az óriáskígyóvá növekvő Sólyom-vitához. Majtényi László („…mindig az emberek szabadságát…”) és Bitskey Botond (Észrevételek) a köztársasági elnöki funkciók képéhez hol mély és személyes elemzéssel, hol a mundér becsületét védve, de alapjaiban jogászi érveléssel járulnak hozzá. A vita tárgya köztársaságunk harmadik elnökének szerepe, különös tekintettel a hagyományok hiányára, s ez ügyben valóban bőven találhatunk megvitatandót.
Gárda Győrben, gárda Kiskunhalason. Vonulások, fenyegetések. Győrben az önkormányzat tiltakozni akart, nemkívánatosnak nyilvánítani a „jövő csendőrségét”, amelyik megvédi a magyarokat a „cigánybűnözés” ellen, követeli a bűnösök szigorúbb büntetését, tiltakozik a „liberálbolsevik kormány” túlzott türelme ellen (Előzménye az ÉS-ben: Majsai Tamás: Lelkek és nem lelkek Tatárszentgyörgyön, 2008/2. – a szerk.).
Amikor Ágoston Vilmos könyve – A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2007) – kapcsán újra szóvá teszem a Wass-kultusz irodalmon kívüli céljait és ártalmasságát, távol áll tőlem, hogy kétségbe vonjam a kánoni pluralizmus létjogosultságát. (Lásd erről korábban: Láng Zsolt: Beragadva a nemzeti képzeletbe, ÉS, 2008/4. – a szerk.
Azt írja az újság, hogy jó lenne, ha lenne sajátosan magyar magatartás a Himnusz alatti kéztartásra. „A Himnusz nemzeti imádságunk, „Isten, áldd meg a magyart” – kezdjük, és mindvégig Őt szólítjuk meg. Az imára kulcsolt kéznek lehetnek különféle változatai, de ki-ki saját módja szerint élhetne vele.”
Követési távolság
Ketten egy új könyvről – Székács-Schönberger István: Egy zsidó polgár gyermekkora. Analitikus háttérrel. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2007. 232 oldal, 2500 Ft
Ketten egy új könyvről – Székács-Schönberger István: Egy zsidó polgár gyermekkora. Analitikus háttérrel. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2007. 232 oldal, 2500 Ft
Tiltott jelképeket
Újságíróknak megerősítette
Jeruzsálem, 2008. február
Tiltott jelképeket festettek huszonnégy sírra ismeretlen tettesek a kaposvári zsidó temetőben – közölte vasárnap a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel.
Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Népszabadság Online * 2008. február 3.
Ismeretlen tettesek rongálták meg a kaposvári zsidó temető huszonnégy sírját. Az elkövetőek önkényuralmi jelképeket, valamint antiszemita jelszavakat fújtak a sírokra. Az elmúlt időszakban a megye több temetőjét ért hasonló támadás.
Bűnügyi hírek
