Erdő Péter bíboros vasárnap délelőtt boldoggá avatta a második világháború idején vértanúhalált halt Salkaházi Sára szociális nővért. Magyarországon ő az első egyszerű, középosztályból származó nő, akit az egyház királylányok és főnemesek mellé a boldogok sorába emelt.

Vasárnap Budapesten, a bazilika előtti téren tartott szentmisén Erdő Péter bíboros felolvasta XVI. Benedek pápa a Salkaházi Sára boldoggá avatásáról szóló apostoli levelét, amely így fogalmaz: „apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója, Salkaházi Sára vértanú szüzet, (…) mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák (…) minden év május 11-én”.

Index/MTI

Betűméret +-

XVI. Benedek apostoli levelét Erdő Péter bíboros olvasta fel a budapesti Szent István-bazilika előtti téren

A bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros olvasta fel XVI. Benedek pápa erről szóló apostoli levelét. Salkaházi Sára a második világháborúban üldözött zsidókat rejtegetett budapesti rendházában, majd miután följelentették, a nyilasok kivégezték. A boldoggá avatási eljárást tíz éve indította meg a Szociális Testvérek Társasága, a Vatikáni Államtitkárság idén engedélyezte a boldoggá avatási szertartást.

Magyarországon 1083 óta nem volt hasonló szertartás

A bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros olvasta fel XVI. Benedek pápa erről szóló apostoli levelét.

Vasárnap avatják boldoggá a szeretet vértanúját, Salkaházi Sárát. A szertartás Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren. A boldoggá avatási határozatot Erdő Péter, bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek hirdeti ki. A Szociális Testvérek Szolgálatának zsidómentő vértanú apácáját 1944 december 27-én a nyilasok lőtték a Dunába. Magyarországon 1083 óta nem volt boldoggá avatás.

Ma avatják boldoggá a szeretet vértanúját, Salkaházi Sárát. A szertartást Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren tartják. A boldoggá avatási határozatot Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek hirdeti ki. A Szociális Testvérek Szolgálatának zsidómentő vértanú apácáját 1944. december 27-én a nyilasok lőtték a Dunába. Magyarországon 1083 óta nem volt boldoggá avatás.

Betűméret +-

Az átlag ember furcsállja, hogy egy felekezet meghatározhatja, hogy kik lehetnek boldogok és szentek. Néha ellenérzései is vannak ezzel kapcsolatban. Vasárnap a Bazilikában olyan eseményre kerül sor, amelyre Magyarországon nem volt példa 1083 óta. Boldoggá avatják Salkaházi Sára szociális nővért. De ki is volt ő valójában?

Betűméret +-

923 év – Szent István 1083-as boldoggá avatása után először lesz boldoggá avatás Magyarországon.

„Európa képe” címmel írt tanulmányt George Steiner, akinek kötetét az Acte Sud francia kiadó 2005-ben tette közzé. A jeles szerző azt fejti ki munkájában, hogy kontinensünk talán legsajátosabb intézménye a kávéház. Térképük érdekes tablót ábrázol földrészünk nemzeteiről. Az intézmény volt összeesküvések színhelye, szenvedélyes értelmiségi viták központja, költők és írók műhelye, néma bámészkodók otthona.

Vasárnap avatják boldoggá Salkaházi Sárát, aki 1944-ben sok száz zsidó embertársát, bújtatta, mentette meg, míg végül őt is agyonlőtték a Duna parton a nyilasok.

Udvaros Béla letiltott művészekről, a szovjetek Heródeséről és a magyar protestantizmus színházáról

A tradícionális felekezetek vezetőivel tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési Tervről Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos pénteken a Parlamentben. A megbeszélés után a távirati irodának nyilatkozó egyházi vezetők annak a reményüknek adtak hangot, hogy a kormány valóban figyelembe veszi elképzeléseiket a 2007-2013-as időszakra vonatkozó programban.

2006. szeptember 15.

Meginterjúvolta a világot