A 19. század vége felé bohém kávéháznak nevezett New York kávéház irodalmi szaktekintélynek tartott fôpincérét, Reisz Gyulát patrónusuknak tekintették az ifjú költôk és írók, akiknek krajcáros hitelekkel egyengette útjukat a Parnasszus csúcsáig. Neki olvasta fel elôször írásait Molnár Ferenc, Heltai Jenô, Karinthy Frigyes, Bródy Sándor. 1913-at vagy 1915-öt írtunk, amikor a New York kávéházban fennállása óta elsô ízben tartottak zárórát éjjel kettôkor.
Kilencéves lehettem, amikor elôször éreztem a zsidóság iránt mérhetetlen rokonszenvet. A szomszédban lakó Pepiké néni sokat mesélt elhurcolt és odaveszett szeretteirôl. Talán ez érintett meg. Vagy a történelemórán tanultak? Nem tudom. De tény, hogy nagyon vonzódom a zsidó eszméhez. Sok barátom is ösztönösen – vagy tudatosan? – e körbôl kerül ki. Középiskolás koromban be akartam térni, de azután a sok tanulnivaló elriasztott. Mindezek ellenére azonosulok e vallással.
Nem kis dologra vállalkozom, ha a Rejtô Jenô műveibôl készült filmet akarom összesűríteni néhány sorban. Okom persze van rá, hiszen az MTV egy jó késôi órában (fél tizenkettôkor) műsorra tűzte A halhatatlan légiós – akit Péhovardnak hívtak című mozit, mely 35 évvel ezelôtt készült. A filmben egymást váltotta a vízió a valósággal, ami nem kifejezetten egy hagyományos cselekménylánc. Sôt. Egy lebegôs, cikkcakk műfaj elevenedik meg a szemem elôtt.
Halála másnapján Rónai András izraeli színművészt a rádió kora reggeli adása „megöregítette”: az 1947-ben készült magyar film, a Valahol Európában Ficsúrját nyolcvankét évesnek mondták, pedig tízzel kevesebb volt… A Magyar Színművészeti Lexikonban ez olvasható róla: „Tízévesen játszotta Ficsúr szerepét Radványi Géza Valahol Európában c. filmjében.” Holott 1932-ben született, tehát tizenöt évesen volt ô a kiskölyök-banda emlékezetes figurája. Baj van a számokkal!
Április 13-án a dombóvári művelôdési központ Schweitzer József nyugalmazott országos fôrabbi A dél-dunántúli zsidóság története című elôadásának adott otthont. A rendezvényre a városi könyvtár Rejtett értékeink nevet viselô elôadás-sorozatának keretén belül került sor, az idôpont megválasztását pedig a vészkorszak elsô gettóinak mementójául április 16-ára meghirdetett A magyar holokauszt áldozatainak országos emléknapja indokolta.
„Ha elszegényedik testvéred és tönkremegy melletted, segítsd ôt, akár idegen, akár bennlakó, hogy (meg)éljen melletted (veled). Ne végy tôle kamatot vagy uzsorát; féld az Istent és engedd (vagy: segítsd), hogy testvéred éljen (élhessen) veled (melletted)” (3. Mózes, 25, 35-36). Szakaszunk amellett, hogy a Smita (hetedik) év és a Jobel törvényeit körvonalazza, szociális törvényeivel tűnik ki.
A díszteremben hagyományos formában tartották meg a széderestét. Deutsch Róbert fôrabbi mondott beszédet, ugyancsak ô volt a szeder házigazdája. A gyerek kérdéseit Deutsch Lili tette fel. A Haggada olvasásában – egy-egy rész erejéig – Jichák Weisz és Ungár Richárd vett részt. A kidust Kálmán Tamás fôkántor énekelte. A rendezésért és a nagyon szépen díszített és megterített asztalokért Rosenfeld Ildit és lelkes munkatársait illeti dicséret és köszönet.
A holokausztról való megemlékezés jegyében négy középiskola képviselôi és egy emlékverseny résztvevôi látogattak el a zsinagógába, és hallgatták meg a hitközség dísztermében – Bubryák István és Radó Gyula Téglagyári mementó (A rossz vonat) c. dokumentumfilmjének vetítését követôen – Markovics Zsolt fôrabbi és Juhász J. Pál tanár, hivatalvezetô visszaemlékezését a soá éveire, a tragédiára.
Aki azt mondja közületek: vallásos zsidó vagyok, meg nem engedett étel nem jön a házamba, mindennap imaszíjjal imádkozom, s ennyi az egész vallásosságom, több semmi, lélek nincsen bennem – annak Jesájá próféta azt kiáltja, indulattól reszketôn: Nem vagy zsidó, magadat csalod, nem vagy vallásos ember!
A legendás Sámson bibliai történetét szinte mindenki ismeri, állítólag a hajában (valójában fogadalmában) rejlô erejérôl korábban már szóltunk is. Ezúttal az egyik leghíresebb kalandjából eredô, a fenti címben szereplô szállóigével szeretnénk foglalkozni. „Lement Sámsonapjával és anyjával Timnába, s mihelyt eljutottak a timnai szôlôkertekig, egy fiatal oroszlán jött velük szemben, üvöltve.
Európai országokban általában nincs bolti forgalomban „Cháláv jiszráél” (zsidó felügyelet alatt tartott tej). Azok a tej származékok, amelyek kaphatók, szintén nem Cháláv jiszráélek. Aki tartani akarja e törvényt, az keresse fel a budapesti rabbinátust, ahol felvilágosítást tudnak adni arról, hogy hol és miként lehet Magyarországon Cháláv jiszráélt beszerezni, vagy hozasson magának tartós tejet, sajtot Izraelbôl.
Talán kevesen tudják, hogy napjaink elterjedt „Fogadj örökbe…” akciói olyan tradíciók nyomdokain haladnak, amilyen az 1934-ben, a Gyermekbarátok tagdíjaiból, adományaiból létrehozott árpádföldi gyermeküdülô ágyainak „örökbefogadása” volt. így vásárolt jelképesen üdülôbeli ágyat a Ganz-hajógyári munkások csoportja, a Népszava meggyilkolt szerkesztôjének özvegye, Somogyi Béláné, vagy Kéthly Anna nevére az Országos Nôszervezô Bizottság. Az adományozó nevét az ágyakon egy kis tábla örökítette meg.

