A palesztin belharcok, illetve az izraeliek és palesztinok közötti régi konfliktus elriasztotta a zarándokokat Betlehemtől, attól a várostól, ahol a keresztény hit szerint Jézus megszületett. Az izraeli hadsereg lebontott ugyan néhány ellenőrzőpontot Ciszjordániában és általában is igyekezett megkönnyíteni a hívők útját, ám ez a tény a jelek szerint egyáltalán nem ellensúlyozta ez utóbbiak aggodalmát.

A hét elején az izraeli kabinet úgy döntött, hogy a még megszállás alatt álló Ciszjordániában megszüntet 27 út menti ellenőrző pontot. Ezek a pontok a terroristák kiszűrését szolgálják, de igencsak korlátozzák a palesztinok és a palesztin áruk szabad mozgását.

A hét elején az izraeli kabinet úgy döntött, hogy a még megszállás alatt álló Ciszjordániában megszüntet 27 útmenti ellenőrző pontot. Ezek a pontok a terroristák kiszűrését szolgálják, de igencsak korlátozzák a palesztinok és a palesztin áruk szabad mozgását.

Teherán annak lehetőségét keresi, hogyan vághat vissza a világnak – elsősorban a Nyugatnak – azért, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton szankciókat hozott ellene nukleáris ambíciói miatt. Ezért tegnap az iráni parlament elé került egy olyan törvényjavaslat, melynek értelmében a kormánynak felül kell vizsgálnia együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Szélsőséges iszlamista képviselők egyenesen azt követelik, hogy tiltsa ki a NAÜ ellenőreit az országból.

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök megerősítette: Izrael önmérsékletet tanúsít és egyelőre nem válaszol a palesztin rakétatámadásokra – de kétséges, hogy sokáig kitart-e álláspontja mellett. Jobboldali politikusok, egyes kormánytagok és természetszerűen Szderot dél-izraeli város szenvedő lakosai egyre határozottabban követelik, hogy Izrael gátolja meg – vagy torolja meg – a rakéta­támadásokat.

Aláírta George Bush amerikai elnök a Hamász elszigetelését célzó törvényt, amely megtiltja a radikális iszlámista mozgalom által ellenőrzött palesztin hatóságok amerikai segélyezését. A törvény tilalmaz mindenféle amerikai segítséget a Hamász irányította palesztin hatóságoknak, amíg a radikális mozgalom nem ismeri el Izrael jogát a létezésre, illetve az izraeli és az amerikai kormánnyal és a nemzetközi közösséggel korábban kötött szerződések érvényességét.

Kétezerhatodszor ünnepeljük idén a születést, és ha végig­pörgetjük az elmúlt két évezred történetét, aligha találnánk olyan karácsonyt is, amikor általános béke uralkodott volna a földön. Valahol mindig volt öldöklés, akár belső, akár külső okokból. Legföljebb az eszközei változtak: ­lándzsa, szablya, forró szurok, míg ma, hála a tudománynak, mindezek tökéletesebbek és védhetetlenebbek.

Eszmélkedésem éveiből a nagymama karácsonyai jutnak eszembe. Elég hamar ráébredtem, hogy nem a Jézuska teszi az ajándékokat a fa alá, ám ezt a felismerésemet nem mertem megosztani a nagymamával, felháborodott kiáltozása felverte volna a Feneketlen-tónál fészkelő madarakat, ráadásul anyám is kapott volna nevelésének gyarlóságai miatt. Így hát a nagymama titokzatos arccal járt-kelt az elsötétített szobában, majd csengőszót hallottunk.

Karácsony táján úgy teszünk, pláne sokat közhelyezünk arról, hogy ilyenkor mintha az emberek legalább valamicske időt azzal töltenének, hogy összeszedik magukat, átgondolják a dolgokat, mintha a szent estén vagy az újévkor valami útkereszteződéshez érkeznének.

1944 karácsonya még igazán nem volt a nyugalom, az élet ünnepe Temesváron, de már sokkal kevésbé rettegtünk. Augusztus végén „felszabadultunk”, ugyanis a német csapatok (ki tudja, miért) nem ostromolták meg a várost, hanem megkerülték és északnyugati irányban távoztak.

Tamás Gáspár Miklós

Egy ember, aki nemcsak József Atti­lának, de Sartre-nak, Simone de Beauvoirnak, Camus-nek volt a barátja. Egy ember, akinek ma a fél közép-európai értelmiség tisztelője. Aki több tucat könyvet publikált, évtizedeken át a francia sajtó meghatározó munkatársa volt, aki tanított a párizsi politikai főiskolán, a háború nehéz éveiben pedig egy bretagne-i gimnáziumban. Akinek egykoron nevét is alig lehetett kimondani Magyarországon.

A Szent Martinus-templom felé mentünk. Ünnepi gyászmise Edward Kennedyvel. A decens érkezésig volt még időnk. Hansi és Frédi kétoldalt karoltak, mert a duplaboka és macskakő szerencsétlen kombináció tűsarok esetén. A két öregúr, az utolsó pressburgi polgárok – ahogy magukat nevezték – amióta kikanyarodtunk a kétszáz éves Kapitulska utcai házból, felcsapott idegenvezetőnek. A ház Hansi nagyapjáé volt, ő is, mint mindenki a családban, muzsikus. A zenét szerezték, meg játszották is.

Az a karácsony Jeruzsálemben ért. Délutánonként végigsétáltam a Jaffa utcán, le egészen az Óvárosig, bolyongani a szűk sikátorok között, aztán a Siratófalhoz, megérinteni, megsimogatni. Majd az arab negyeden át vissza a főposta felé. (Egy kis udvarban itt bújt meg egy apró csapszék, hol még sabat idején is mérték a pálinkát – jó az ilyet megvizsgálni rendszeresen, nem sodorta-e el a változások szele.)

Kétezerhatodszor ünnepeljük az idén a Születést, és ha végigpörgetjük az elmúlt két évezred történetét, aligha találnánk olyan karácsonyt is, amikor általános béke uralkodott volna a Földön. Valahol mindig volt öldöklés, akár belső, akár külső okokból. Legföljebb az eszközei változtak: lándzsa, szablya, forró szurok, míg ma, hála a tudománynak, mindezek tökéletesebbek és védhetetlenebbek.

Jövő év nyarán foglalja el állomáshelyét Izrael új budapesti nagykövete, Aliza Bin-Nun – jelentették csütörtökön izraeli lapok internetes portáljai. Legkevesebb négy rakétát lőttek ki a palesztinok az elmúlt 24 órában, közülük kettő izraeli területre csapódott be, nem okozva veszteséget vagy kárt; a másik kettő palesztin területen ért földet. A tűzszünet kihirdetése óta mintegy negyven rakétát lőttek ki palesztin szélsőségesek izraeli területek felé.

Legkevesebb négy rakétát lőttek ki a palesztinok az elmúlt 24 órában, közülük kettő izraeli területre csapódott be, nem okozva veszteséget vagy kárt; a másik kettő palesztin területen ért földet. A tűzszünet kihirdetése óta mintegy negyven rakétát lőttek ki palesztin szélsőségesek izraeli területek felé. Az Iszlám Dzsihád magára vállalta a rakétatámadásokat, amelyek – közlése szerint – két Iszlám Dzsihád aktivista megölését voltak hivatottak megtorolni.

Mahmúd Ahmadinezsád, Irán elnöke (képünkön) eddig csak Izrael létjogosultságát kérdőjelezte meg, ám most egy lépéssel tovább ment: a nyugat-iráni Dzsavándúrban mondott beszédében azt fejtegette, hogy el fog tűnni a föld színéről az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is, mivel egyik sem tartja magát a vallási tanításokhoz. Erre a sorsra jut Izrael is – tűnt ki a beszédből. Ezzel szemben – mondta Ahmadinezsád – mindenképpen fennmarad Irán, mert hogy azt istenfélő népek lakják.

Feltételesen szabadul bécsi börtönéből David Irving, akit idén februárban ítéltek három évre Ausztriában a holokauszt tagadásáért. A 68 éves brit történészt – ha ugyan illik rá ez az elnevezés – olyan kijelentésekért ítélték el, melyeket mintegy húsz évvel ezelőtt Bécsben és a szintén ausztriai Leobenben tett.

A szombat esti fegyvernyugvási megállapodás összeomlása után a Fatah és a Hamász kedden este újabb, hasonló tartalmú egyezséget kötött. Mahmúd Abbász elnök és Iszmail Hanija Hamász-párti miniszterelnök a palesztin rádióban és televízióban külön-külön szólította fel híveit a fegyvernyugvás betartására, de tegnap a déli órákban mégis újabb tűzharcra került sor Gázában.