Ehud Olmert izraeli miniszterelnök megerősítette: Izrael önmérsékletet tanúsít és egyelőre nem válaszol a palesztin rakétatámadásokra – de kétséges, hogy sokáig kitart-e álláspontja mellett. Jobboldali politikusok, egyes kormánytagok és természetszerűen Szderot dél-izraeli város szenvedő lakosai egyre határozottabban követelik, hogy Izrael gátolja meg – vagy torolja meg – a rakétatámadásokat.
A tűzszünet kezdete óta negyvennél több, az elmúlt 24 órában pedig tizenegy rakéta csapódott izraeli területre – de szerencsére nem követelt emberáldozatot. Egy rakéta eltért pályájától és Bejt Hanun palesztin településen csapódott be egy házba, ahol három kisgyerek megsebesült. Folytatódtak az összecsapások a Fatah és a Hamász tagjai között is, úgy Gázában, mint a nyugati parton. A tűzharcokban két Hamász- és két Fatah-tag életét vesztette.
Nábluszban kilenc ember megsebesült.
Szemtanúk beszámolója szerint az elnök fegyveresei tüzet nyitottak a Hamász felvonulására, amelyet állítólag annak ellenére tartottak meg, hogy korábban megállapodás született az elhalasztásáról. A sebesültek civilek. Abbász biztonsági erőket küldött Nábluszba a kedélyek lecsillapítására, Haníje miniszterelnök pedig mindkét felet mérsékletre intette.
A pénteki lövöldözés volt a legsúlyosabb incidens a két fél között a hét eleje óta, amikor tíz palesztin esett el az összecsapásokban.
De vannak az általános helyzet enyhülésére utaló jelek is. Olmert kormányfő valószínűleg még az év vége előtt találkozni fog Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, és az elvárások szerint a találkozó alkalmából Izrael bizonyos gesztusokat fog tenni, amelyek javíthatják a légkört és csökkenthetik a feszültséget. A Jediot Ahronot című izraeli lap jelentése szerint a Hamász egy küldöttsége európai politikai körökkel folytatott megbeszélései során hosszabb távú fegyvernyugvásra tett javaslatot. A terv szerint Izrael egy közösen megállapodott vonalra vonulna vissza, a Hamász kötelezné magát arra, hogy véget vet a terrorakcióknak Izrael területén, a megszállt területeken és külföldön is, Izrael pedig megszüntetné a palesztinok elleni támadásokat. A javaslat szerint a palesztinok az átmeneti időszakban még közös ipari telepek kialakítására is hajlandók lennének. A végső cél a palesztin állam megalakulása lenne az 1967. évi határok mentén.
E folyamathoz kapcsolódnak a megújuló szír javaslatok is a béketárgyalások előzetes feltételek nélküli újraindítására. E téren a legújabb fejlemény a washingtoni szír nagykövet Imad Musztafa találkozása az izraeli „Békét most” mozgalom amerikai képviseletének tagjaival. A nagykövet kifejtette – és ezt írásban is rögzítette -, hogy „Szíria és a többi arab állam hajlandó lesz békét kötni Izraellel, ha Izrael kivonul a megszállt szír, libanoni és palesztin területekről és lehetővé teszi az önálló palesztin állam megalakulását”. John Kerry, a Demokrata Párt két évvel ezelőtti elnökjelöltje, aki damaszkuszi látogatása után Jeruzsálembe érkezett, azt tanácsolta izraeli vendéglátóinak, hogy tegyék próbára a szír béketapogatódzásokat és vegyék fel a kapcsolatot a Damaszkusszal.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
Keretes cikkek
Nem kapnak pénzt, amíg meg nem békülnek
Aláírta George Bush amerikai elnök a Hamász elszigetelését célzó törvényt, amely megtiltja a radikális iszlámista mozgalom által ellenőrzött palesztin hatóságok amerikai segélyezését. A törvény tilalmaz mindenféle amerikai segítséget a Hamász irányította palesztin hatóságoknak, amíg a radikális mozgalom nem ismeri el Izrael jogát a létezésre, illetve az izraeli és az amerikai kormánnyal és a nemzetközi közösséggel korábban kötött szerződések érvényességét. Ez vonatkozik az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére kidolgozott nemzetközi terv – az útiterv – elismerésére is. Az Egyesült Államok humanitárius segélyként, illetve nem kormányzati szervezetek útján – a Hamász vezette kormányt gondosan megkerülve – eddig 468 millió dolláros segítséget nyújtott a palesztinoknak.
