A palesztin választás után váratlanul került előtérbe Halid Mesal, a Hamász vezetője, aki Ahmed Jaszín sejk és Abdel Raziz ar-Rantisszi meggyilkolása után vált az Iszlám Ellenállási Mozgalom első számú vezetőjévé. Igaz, addig is a közel-keleti terrorszervezet prominens tagjai közé tartozott.

Haled Mesaal, a Hamász eddig Damaszkuszban élő főtitkára tegnap a Palesztin Hatóság lapjában megismételte, hogy szervezete „soha nem fogja elismerni Izrael létjogosultságát”. A Hamász csak egy „hosszabb időre szóló tűzszünetre” hajlandó Izraellel.

Magyarország az 1956-os forradalom 50. évfordulós ünnepségeire meghívja az Európai Unió összes tagállamának elnökét – közölte pénteken Berlinben Sólyom László köztársasági elnök, aki Horst Köhler német államfő meghívására hivatalos látogatást tett a német fővárosban. Várják Budapestre azoknak a nem EU-államoknak a csúcsképviselőit is, amelyek különösen sok magyart fogadtak be a forradalom elbukása után. Sólyom László Kanadát, az Egyesült Államokat, Brazíliát, Ausztráliát és Izraelt említette.

Remélem, hazai olvasóim nem veszik majd zokon tőlem, ha Magyarországot – a kívülről, de empatikus megfigyelő szempontjából – azok közé az országok közé sorolom, amelyek demokratának nevezik magukat, de valójában, még csak a demokrácia tanulóéveit töltik. Ezért nem is lehet tőlük rossz néven venni, ha még minden országgyűlési vagy köztársasági elnökválasztást úgy élnek meg, mint rendszerváltást, szinte polgárháborús szenvedéllyel.

„..az elme tudomásul veszi

Vitathatatlan alapigazság, hogy nincsen könyv hiba nélkül. A tévedés jogát talán még a kézikönyvek összeállítóitól sem lehet száz százalékig megtagadni. Ha azonban az ember kézbe vesz egy lexikont, és annak már az első száz oldalán tucatnyi elírt névbe, téves állításba ütközik, akkor nem alaptalanul teszi fel magának a kérdést: hogyan higgyen a többi adatnak, egyáltalán, magának a lexikonnak, amelyhez mégiscsak a pontos tényekért fordul az olvasó?

A Kádár-érában ötvenhatról csak mint ellenforradalomról volt szabad beszélni. De én még arra is emlékszem, hogy a Felvidék visszacsatolásakor magyar tulajdonba került csehszlovák piros buszokat sürgősen átfestették, mert a Horthy rendszer mindentől rettegett, ami vörös. Sajnos, a hinta a rendszerváltás óta újfent jobbra lendül. Ma sem kevés bátorság kell ahhoz, hogy például a tizenkilences Tanácsköztársaság pozitív oldalairól írjon valaki.

A Hamász soha nem fogja elismerni Izrael létezési jogát, de kész tárgyalni egy hosszú távra szóló tűzszünetről a zsidó állammal – írta az al-Hajat című újságban pénteken közölt kommentárjában Halid Mesal, a palesztin választásokon fölényes győzelmet aratott radikális iszlám szervezet vezetője.

Túl egyszerű lenne a világ, ha egyből jókra és rosszakra lehetne osztani az embereket. Hibátlanul besorolható lenne mindenki ide vagy oda.

Túl egyszerű lenne a világ, ha egyből jókra és rosszakra lehetne osztani az embereket. Hibátlanul besorolható lenne mindenki ide vagy oda.

XVI. Benedek egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a katolikus egyház nem szólhat bele a politikába. „Az egyház természeténél fogva tiszteletben tartja az állam autonómiáját és intézményeit” – írta a Famiglia Cristiana című lapban megjelent cikkében. Ezzel a megjegyzésével a saját maga által, a „Deus caritas est” (A szeretet Isten) című, múlt héten megjelent kérdésre adott választ.

Rendkívüli ülést tartott tegnap Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, hogy megvitassa Irán nukleáris törekvéseit és határozzon arról, hogy egy hathatalmi kérésnek megfelelően az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalja-e a kérdést. Egy NAÜ-szóvivő még délelőtt közölte: az ügyben aznap még nem várható szavazás, és az ülés ma folytatódik.

Még a március végi izraeli választások előtt további, a megszállt területeken illegálisan létesült zsidó települések felszámolása várható – annak ellenére, hogy Amona település házainak lebontása során szerdán példa nélküli összetűzésekre került sor fiatal telepesek és a rendőrség között és a telepesek még élesebb ellenállásra készülnek a jövőben.

Debrecenből érkezik Győrbe a Városi Művészeti Múzeumba, a nizzai Marc Chagall Bibliai Üzenet Nemzeti Múzeumba letétbe helyezett, és a Múzeum Baráti Társasága tulajdonát képező Odüsszeia című litográfiai sorozat. Az alkotásokat Európában, Franciaországon kívül, most először Magyarországon vándorkiállítás keretében láthatja a közönség február 16-étól március 20-ig. Az orosz származású francia művész Marc Chagall 1952 és 1954 között két évet töltött Görögországban.

A Sorstalanságot látták a legtöbben a tavaly bemutatott magyar filmek közül, a Kertész Imre-regény adaptációját az Egy szoknya, egy nadrág és a Csudafilm követte a nézettségi rangsorban – derül ki a 37. Magyar Filmszemle hivatalos katalógusában közölt adatsorból. A februárban mozikba került Sorstalanságra majdnem 450 ezren voltak kíváncsiak, a jegybevétel 265 millió forint volt. A 33 kópiával forgalmazott filmet 6.666 előadáson láthatták a nézők.

„Vallási dogmák nem irányíthatják a demokratikus társadalmakat” – írta a France Soir szerdai számában, amikor publikálta a Mohamed prófétát ábrázoló mind a 12 szatirikus rajzot, amelynek korábbi dániai közlése miatt az egész muzulmán világ felháborodott. „Meggyaláztak egy vallási szimbólumot, amely sokak számára szent” – jelentette ki Ichwan Sam, az indonéz legfelsőbb vallási tanács főtitkára.

XVI. Benedek egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a katolikus egyház nem szólhat bele a politikába. „Az egyház természeténél fogva tiszteletben tartja az állam autonómiáját és intézményeit” – írta a Famiglia Cristiana című lapban megjelent cikkében. Ezzel a megjegyzésével a saját maga által, a „Deus caritas est” (A szeretet Isten) című, múlt héten megjelent kérdésre adott választ.

Az Iszlám Dzsihád több ezer támogatója tüntetett az ENSZ Gázai övezetben található központja előtt az Izraelben. A résztvevők dán és norvég zászlók elégetésével tiltakoztak az ellen, hogy egy dán majd egy norvég újságban is karikatúrák jelentek meg Mohamedről. Fotó: Reuters

Ellentmondásos hírek szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök Kairóban közölte: ha a Hamász nem ismeri el Izrael létjogosultságát és nem mond le az erőszakról, győzelme dacára nem kap megbízást a kormányalakításra.

Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy kényelmes elszigeteltségbe süppedjen – hangsúlyozta az unió helyzetét áttekintő kedd esti (közép-európai idő szerint szerdán hajnalban elhangzott) beszédében George W. Bush. Az amerikai elnök a beszláni túszejtőkre és a londoni robbantókra utalva kijelentette: tévednek a terroristák, ha azt hiszik, hogy büntetlenül rombolhatnak. „Nagyra értékeljük a szabadságunkat és harcolunk érte!” – mondta Bush.