Forrás: NépszavaA palesztin választás után váratlanul került előtérbe Halid Mesal, a Hamász vezetője, aki Ahmed Jaszín sejk és Abdel Raziz ar-Rantisszi meggyilkolása után vált az Iszlám Ellenállási Mozgalom első számú vezetőjévé. Igaz, addig is a közel-keleti terrorszervezet prominens tagjai közé tartozott. A szíriai száműzetésben élő vezető a palesztin választások megnyerése után a mozgalom fő feladatai között jelölte meg a palesztin állam megalakítását Gázában és Ciszjordániában, melyet átmeneti megoldásnak nevezett. Mesal a Hamászon belül inkább a keményvonalasok közé tartozik, bár a választásokon a pártlistát a mérsékeltebb nézeteiről ismert Iszmail Hánija vezette, aki jelenleg a palesztin kormányfői posztra a legesélyesebb.
Halid Mesal 1956-ban a Ramállah szomszédságában fekvő Szilvad faluban született. A település határai az 1016 méter magas Asur hegytől Rámalláhig húzódnak. A palesztin falu mintegy hat kilométerre észak-keletre fekszik a várostól. A falubeliek mindössze 1800 hektáron gazdálkodnak, s meglehetősen kezdetleges módszerekkel, ló húzta faekével művelik a földet. Amikor 1967-ben az izraeli csapatok a hatnapos háborúban elfoglalták Szilvadot, a településnek tizenkilencezer lakosa volt. A falusiak zöme, mintegy tizennégyezren a menekülést választották. Csaknem nyolcezren Kuvaitban telepedtek le, köztük Mesal családja is. Miután Szaddám Huszein hadserege lerohanta a kis emirátust, Mesal feleségével és gyermekeivel Jordániába költözött.
Halid Mesal a kuvaiti egyetemen szerzett fizikatanári diplomát, és felsőfokú tanulmányai végeztével kuvati iskolákban tanított. Az egyetemen vezéralakja lett az iszlámista palesztin fiataloknak. Részt vett az Iszlámi Hak tömörülés megalapításában. Akkoriban a palesztinok körében a Jasszer Arafat vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezet, s azon belül a Fatah frakció volt a legbefolyásosabb politikai csoportosulás. Mesal irányítása alatt azonban az Iszlámi Hak jelentős vetélytársa lett a PFSZ-nek és a Fatahnak a Kuvaitban tanuló palesztin diákok megnyeréséért folytatott versenyben.
Mesal 1981-ben nősült meg, hét gyermekkel büszkélkedhet: négy fiúval és három lánnyal. A sivatagi vihar idején családjával Jordánia fővárosában, Amman élt, ám ekkor már nem volt az Iszlámi Hak vezetője: az Iszlám Ellenállási Mozgalom, a Hamász egyik alapítójaként emlegették.
Halid Mesal kezdetektől a szervezet politikai főosztályán dolgozott, s 1996-ban megválasztották annak vezetőjévé. Az 1987-ben létrehozott Hamászt Izrael mindig is terrorszervezetként tartotta számon, jóllehet annak elődjét, a szintén Ahmed Jaszín alapította Iszlám Központot a zsidó állam még támogatta. (Jaszín sejket egyébként az izraeli hatóságok kétszer is letartóztatták. Először 1984-ben, illegális fegyvertartás, és katonai szervezet alapításának gyanúja miatt, másodszor 1989-ben az első intifáda idején. Mindkét alkalommal fogolycserének köszönhette szabadulását.)
Mesal csaknem a célzott likvidálás áldozatává vált 1997. szeptemberében. Az ügyben érintett Benjamin Netanjahu is, Izrael akkori kormányfője, a Likud jelenlegi elnöke is. Netanjahu adott ugyanis parancsot az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak Halid Mesal meggyilkolására. Az indok: Mesalnak, mint a politikai iroda vezetőjének egyik fő feladata a Hamász számára küldött adományok összegyűjtése, kezelése, illetve új adományozók felkutatása. E szerint közvetve, vagy közvetlenül Mesal áll a hátterében a szervezet által elkövetett terrorakciók anyagi támogatásában. 1997. szeptember 25-én két kanadai turista, Shawn Kendall és Barry Beads megmérgezte Halid Mesalt Ammanban. A „kanadaiak” a Moszad ügynökei voltak, s nem túl ügyesek. A jordán rendőrségnek ugyanis sikerült elkapnia őket. Husszein, Jordánia királya azzal fenyegetőzött: ha Izrael nem küldi el sürgősen az ellenmérget, akkor megszakítja a diplomáciai kapcsolatot a zsidó állammal. Izrael ezt el akarta kerülni, nem sokkal korábban, 1994-ben kötött békét keleti szomszédjával. Ezért az ellenanyagot elküldték annak a kórháznak, ahol Mesalt kezelték. A két ügynököt később elengedték a börtönből, Jaszín sejk és tizenkilenc másik Hamász vezető, illetve aktivista szabadságáért cserébe.
Ám Halid Mesal már nem élvezhette sokáig a jordániai királyság vendégszeretetét. Husszein király halálának évében, 1999-ben Abdalláh király, Husszein fia száműzte az országból. Valószínűleg Washington nyomására. Mesal egy rövid ideig tartó ammani raboskodás után Katarba tette át székhelyét, majd innen Szíria fővárosába, Damaszkuszba költözött. Ez jelentős változást hozott életében.
Miután az iraeli hadsereg a célzott likvidálások módszerét alkalmazva sikeresen lefejezte a Hamász gázai és ciszjordániai vezetését, Ahmed Jaszín sejkkel és Abdel Aziz ar-Rantisszival egyetemben, a szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy az irányítást egy tapasztalt, külföldön tartózkodó régi tagnak kell átvennie. Ágy esett a választás Halid Mesalra, a politikai főosztály Damaszkuszban tartózkodó elnökére, aki 2004-től a Hamász legbefolyásosabb személyisége lett. Ám nemcsak abban állt be változás a Hamász életében, hogy az izraeliekkel szembeni harcot immáron külföldről irányítják, hanem abban is: ezentúl nem különül el élesen a szervezet politikai és katonai szárnya.
Halid Mesalnak a politikai osztály főnökeként nemcsak a Hamász-pénzek összegyűjtése volt a feladata. Ő volt a felelőse a Hamász külkapcsolatainak kialakításának, és bővítésének is. Diplomáciai tevékenysége során jó kapcsolatokat épített ki a szír kormánnyal, a libanoni Hezbollahhal és Iránnal is. Mesal nem egyszer találkozott Hatamival, Irán korábbi államfőjével, s már tiszteletét tette Ahmadinedzsád iráni elnöknél is. Erre 2005 decemberében került sor, nem sokkal a közép-keleti vezető Holokauszt-tagadó kijelentései után. Mivel Mesal volt a Hamász diplomáciai irányítója, s egyben a legmagasabb rangú Hamász tag, akinek utazását az izraeliek nem tudták korlátozni, ezért ő vezette szervezetének delegációját, mely 2003-ban részt vett az egyiptomiak szervezte palesztin-közi tárgyalásokon. Egyiptom e találkozót azért rendezte meg, hogy rávegye a legbefolyásosabb palesztin csoportokat: hirdessenek tűzszünetet az Izraellel szembeni harcban. Mesal elutasította az izraeliek elleni támadások felfüggesztését. Sőt Jaszín sejk és Rantisszi likvidálása után, már a Hamász első számú vezetőjeként kijelentette: a szervezetnek joga van bosszúból a legmagasabb rangú izraeliek, köztük Ariel Saron akkori miniszterelnök megölésére. A palesztin egység demonstrálásaként Halid Mesal részt vett Jasszer Arafat kairói gyászszertartásán, bár a PFSZ és a palesztin hatóság néhai elnöke, és a Hamász között nem volt felhőtlen a viszony.
Nem sokkal azután, hogy Halid Mesal lett a Hamász vezetője, Tim Sebastian, a BBC Hardtalk műsorvezető-riportere interjút készített vele Bejrútban. Ebben Mesal úgy fogalmazott, hogy „Előbb Izrael vonuljon ki a megszállt területekről, s utána tárgyalni fogunk.” A riporter kérdésére, miszerint a zsidó államnak a „67-es határok mögé történő visszavonulását érti-e ez alatt, Mesal a következőt válaszolta: „Tekintetbe vesszük ezt, de egész Palesztinára jogunk van.”
A január 25.-i meglepetésszerű parlamenti választási győzelme után az egész nyugati világ azt követeli a Hamásztól, hogy iktassa ki alapokmányából az Izrael elpusztítására vonatkozó részt, és ismerje el a zsidó államot. Mesal egy olasz lapnak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nem törlik ki az ominózus passzust, mert az nem is szerepel benne. Állítása szerint az eredeti arab szöveg így hangzik: „Véget vetni Palesztina izraeli megszállásának”. Mesal a palesztin hatóság legfontosabb feladatai között jelölte meg a palesztin hadsereg felállítását és a palesztin állam megalapítását a Gáza övezetben illetve Ciszjordániában. Mindez azonban nem jelentené Izrael Állam elismerését, ugyanis ezt csak átmeneti megoldásnak tekinti.
Rózsahegyi Péter
