Forrás: Népszava

Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy kényelmes elszigeteltségbe süppedjen – hangsúlyozta az unió helyzetét áttekintő kedd esti (közép-európai idő szerint szerdán hajnalban elhangzott) beszédében George W. Bush. Az amerikai elnök a beszláni túszejtőkre és a londoni robbantókra utalva kijelentette: tévednek a terroristák, ha azt hiszik, hogy büntetlenül rombolhatnak. „Nagyra értékeljük a szabadságunkat és harcolunk érte!” – mondta Bush.

Beszéde elején az elnök megemlékezett a fekete polgárjogi vezető, Martin Luther King özvegyének, Coretta Scott Kingnek a haláláról. Ötödik uniós üzenetében Bush nem fogalmazott meg olyan nagyszabású terveket, mint a korábbi évértékelőkben. Népszerűsége mindössze 42 százalékon áll, az idei félidős választások előtt az amerikai politikai élet rendkívül polarizált, a távlatos külpolitikai elképzelések a demokrácia kiterjesztéséről nem úgy teljesülnek, ahogy az elnök elképzelte. „A közel-keleti demokrácia nem fog hasonlítani a mi demokráciánkhoz” – ismerte el Bush, utalva a palesztin választások váratlan kimenetelére. Az amerikai elnök megismételte elvárásait a Hamásszal szemben: ismerjék el Izraelt, tegyék le a fegyvert és tegyenek erőfeszítéseket a tartós béke megteremtése érdekében.

Iránról beszélve az elnök nem alkalmazott olyan fenyegető hangot, mint az iraki háborút megelőzően, s ebből arra következtetnek, hogy Afganisztán és Irak után a túlterhelt amerikai fegyveres erőket nem akarják újabb katonai konfliktusba küldeni. A „gonosz tengelye” kifejezést végleg ejtették az elnök szótárából, de a feketelista azért ott szerepelt: Irán mellett Szíriát, Burmát, Zimbabwét és Észak-Koreát említette Bush, mondván, a világ békéje megkövetelné ezeknek az országoknak a felszabadulását.

Az elnök nem vázolta fel az iraki csapatkivonás menetrendjét, mondván, erről nem a politikusok, hanem a katonák fognak dönteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egész nemzetnek támogatnia kell az Irakban harcoló csapatokat. Hosszú taps köszöntötte a múlt hónapban elesett tengerészgyalogos, Dan Clay szüleit és feleségét, akik a karzaton a First Lady háta mögött kaptak helyet. Eltávolították viszont a karzatról egy másik elesett katona édesanyját, az iraki háború ellen tiltakozó mozgalmat indító Cindy Sheehant, akit egy kaliforniai demokrata képviselő hívott meg a beszédre. Sheehant bilincsben vezették el, mivel trikóján háborúellenes felirat volt olvasható.

Belpolitikai kérdéseket érintve az elnök elismerte: a népes háború utáni generáció nyugdíjba vonulása olyan probléma, amely nem oldódik meg magától. Bush már nem tett ígéretet a társadalombiztosítás átfogó reformjára, mint egy évvel korábban, csupán a probléma újbóli áttekintését, egy bizottság felállítását helyezte kilátásba. Ez volt szinte az egyetlen javaslata, amelyet ovációval fogadtak a demokrata oldalon. Bush elismerte, javítani kell az oktatás, kutatás színvonalát, hogy az Egyesült Államok állni tudja a versenyt a feltörekvő Kínával és Indiával. Az elnök, aki alelnökével együtt eltökélt védelmezője az olajlobbinak, elismerte: az Egyesült Államok olajfüggőségben szenved, s azt javasolta, hogy 2025-re a Közel-Keletről származó kőolaj 75 százalékát alternatív energiaforrásokkal kell kiváltani. Az amerikai szükségletnek egyébként kevesebb mint húsz százaléka érkezik a Közel-Keletről, a felhasznált kőolaj többségét Kanada és Mexikó biztosítja. Bush számos témát elkerült, csak érintőlegesen beszélt a Katrina hurrikán okozta katasztrófáról, nem ígért további segítséget New Orleans újjáépítéséhez. Nem említette a washingtoni lobbibotrányt, az Abramoff-ügyet, viszont határozottan védelmébe vette saját döntését, hogy bírói felhatalmazás nélkül engedélyezte amerikaiak lehallgatását. Mint mondta, elődei is éltek hasonló elnöki kiváltsággal. Az elnök kedden két fontos győzelmet is elkönyvelhetett: a Kongresszus jóváhagyta Ben Bernanke kinevezését a szövetségi jegybank, a Fed élére. Bush uniós üzenetét a Legfelsőbb Bíróság több tagjával együtt a kedden felesketett Samuel Alito is meghallgathatta. A konzervatív bíró, a második, akit a republikánus elnök rövid időn belül a testületbe küldött, hosszú távon befolyást gyakorolhat az Egyesült Államok politikájára kényes társadalmi kérdésekben.

Bush beszédét 66 alkalommal szakította meg taps, jórészt csak a republikánus oldalról. Az elnöki évértékelésre Tim Kaine, a nemrégiben megválasztott virginiai demokrata kormányzó választolt, aki a többi között azt mondta: az amerikai nép nem lehet biztos benne, hogy az elnök kínálta megoldás a legjobb a terrorizmus elleni háború megnyerésére.

Elekes Éva

Lapvélemények:

The Times: „Bushnak drámaian leszűkült a játéktere az események nyomása és az elmúlt évben elkövetett hibák miatt.”

The New York Times: „A beszédet, amelyet a durva globális és politikai realitások formáltak, aligha fogják Bush legemlékezetesebb szónoki teljesítményei között emlegetni.”

The Washington Post: Hivatali idejének legnehezebb évét lezárva Bush arra használta az uniós üzenetet, hogy támadások kereszttüzébe került kormányzata számára új kezdetet hirdessen.”