Ezerháromszáz gépkocsit gyújtottak fel Franciaország-szerte vasárnapra virradóra a Párizs környéki szegény, főleg fiatal bevándorlók lakta külvárosokban kitört zavargások tizedik éjszakáján, miközben az erőszak már a francia fővárost is elérte.

A Sófárgó a legújabb, magyar nyelvû zsidó párkeresõ szolgáltatás. Gyorsan gyarapodó közösségünkben barátokra, beszélgetõ- és levelezõtársakra lelsz, s elõbb-utóbb talán a párod is felbukkan közöttünk..

Sokéves huzavona után visszakerül a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába Magyarország második legnagyobb zsinagógája, amelyet 1984-ben hárommillió forintért adott el az akkori hitközségi vezetés.

Valószínűleg az Országgyűlésnek kell majd eldöntenie, hogy nemzetiségként is elismerjék-e a zsidóságot Magyarországon. Az Országos Választási Bizottság ugyanis hozzájárult a parlamenti döntéshez szükséges előzetes aláírásgyűjtéshez.

„Én osztrák vagyok, és a vallásom zsidó” – válaszolta a HVG-nek Paul Eisenberg, Ausztria főrabbija, akinek holokausztot túlélt szülei 1948-ban hagyták el Magyarországot. A szomszéd országban ma élő mindössze tízezer zsidó közül a legtöbben háború utáni, főleg kelet-európai bevándorlók, akik osztrák állampolgárok lettek, zsidó vallásuk megtartása mellett, de a közösség tagjának tekintik azt is, aki nem vallásos – fejtette ki Eisenberg főrabbi.

Az emancipáció a 19. században Karády Viktor történész-szociológus szerint egy hallgatólagos asszimilációs szerződésre épült: a zsidóság a magyar politikai nemzet tagja lesz, csak vallásában különbözik a népesség többi részétől. Ehhez azonban modernizálni kellett a vallást is, hiszen az a keresztény vallásoktól eltérően egyfajta életmódot is jelent, rengeteg olyan előírással, amelyek nehezen feleltek meg a megszokott polgári élet kereteinek.

Nem a Mazsihisz céljai ellen vagyunk, csak azt szeretnénk elérni, hogy növekedjék a zsidóságukban megszólítottak köre – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szegő András vállalkozó, a zsidó népcsoport kisebbségként való bejegyzését kezdeményezők egyike.

Tóth-Szenesi Attila

Vendég: Szegő András kezdeményező és Simonyi György kezdeményező

Újból zsinagóga lehet a Rumbach

A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott

N. K. J., 2005. október 28. 00:00

Nem tudni, milyen funkciót tölthet majd be a jövőben a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. A hasznosítás időpontja is bizonytalan, hiszen az épület rekonstrukciójának befejezéséhez egymilliárd forintra lenne szükség. Egyelőre annyi előrelépés történt, hogy a több mint 130 éves épület, amely az ország második legnagyobb zsinagógája, a magyar államtól ismét visszakerült a zsidóság tulajdonába.

Location:

Lehetőséget akarunk teremteni arra, hogy azok is megélhessék zsidóságukat, akik nem kötődnek a valláshoz. A lapunknak nyilatkozó Deák Gábor és Szegő András főként ezzel indokolja, miért szeretnék elérni, hogy a zsidót is felvegyék a nemzetiségek sorába.

Lehetőséget akarunk teremteni arra, hogy azok is megélhessék zsidóságukat, akik nem kötődnek a valláshoz. Deák Gábor és Szegő András főként ezzel indokolja, miért szeretnék elérni, hogy a zsidót is felvegyék a nemzetiségek sorába.

A svájci kormány partnerségi támogatása lehetne a forrása a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításának. Daniel Lipschits, aki csaknem egy évtizede dolgozik a műemlék megújítása és életre keltése érdekében, úgy véli: ha a magyar kormány és a Mazsihisz elfogadja a tervet, semmi akadálya nem lehet annak, hogy a Svájc által az újonnan csatlakozott EU-országoknak juttatott pénz teremtse meg a rekonstrukció alapját.

Az Országos Választási Bizottság ma hitelesítette a hazai zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását szorgalmazó aláírásgyűjtő ívet.

Emberi embrióból származó őssejtekkel biológiai pacemakert hoztak létre malacokban izraeli kutatók.

„Száz év bányászkodás után Pécsnek el kellett dönteni, milyen úton halad tovább, és úgy láttuk, a város kitörési pontja a kultúra maga. Ezért pályáztunk a kulturális főváros címre.”