Forrás: Népszava

Nem tudni, milyen funkciót tölthet majd be a jövőben a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. A hasznosítás időpontja is bizonytalan, hiszen az épület rekonstrukciójának befejezéséhez egymilliárd forintra lenne szükség. Egyelőre annyi előrelépés történt, hogy a több mint 130 éves épület, amely az ország második legnagyobb zsinagógája, a magyar államtól ismét visszakerült a zsidóság tulajdonába.

Vallási, közösségi és kulturális célokat szolgálna a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amelynek épületegyüttese egy megállapodás értelmében nemrég visszakerült a magyar államtól a zsidóság tulajdonába. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke történelmi pillanatnak nevezte, hogy az épület több mint tizenöt év után ismét a magyarországi zsidóságé. Feldmájer Péter emlékeztetett: az épület felújítása a homlokzat elkészülte után a „90-es években félbeszakadt, a befejezéshez több mint egymilliárd forintra lenne szükség. Lapunk úgy tudja: ebből a nettó összegből 200 millió forint a berendezés megújítása, a többi az épület belső rekonstrukciójának költsége. A források előteremtésére még nincsenek tervek, de a hitközség vezetői reménykednek állami segítségben is.

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató lapunknak elmondta: a zsinagógáért cserébe lemondott a Mazsihisz egy, a Budakeszi úton álló, a tulajdonában lévő ingatlanról. (A villában a közelmúltig a kanadai nagykövetség működött) Hozzátette: reményeik szerint a ma még romos zsinagóga lesz a pesti zsidónegyed egyik központja, amely egyszerre töltené be egy templom, egy közösségi találkozóhely, valamint kulturális intézmény, emlék- és zarándokhely funkcióját. Megerősítette: folynak tárgyalások egy emlékszoba lehetséges kialakításáról is, amely Carl Lutz egykori svájci konzul előtt tisztelegne, aki 62 ezer magyar zsidó életét mentette meg a vészkorszakban. A részletes tervek várhatóan hat hónap múlva készülnek el.

Lengyel Tibor