Társadalmi változások és a gyakorlat

Népszabadság * Schmidt Gábor * 2006. január 20.

Népszabadság * Schmidt Gábor * 2006. január 17.

Reggeltől estig tartanak a megemlékezések 2006. január 27-én, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának 61. évfordulóján. Ez a nap 2005 november 1-e óta az ENSZ nemzetközi holokauszt-emléknapja. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban délelőtt fél tízkor Kovács Tamás történész idézi fel a 61 évvel ezelőtti eseményeket az Áldozatok Emlékfala előtt. Túlélők és szemtanúk, diákok és idősek gyújtanak mécseseket a meggyilkolt emberekre emlékezve.

Népszabadság * Bihari László * 2006. január 14.

A holokauszt női költészetéről rendez konferenciát és felolvasóestet a Páva utcai Emlékközpont január 14-én, szombaton délután.

Ha a leletekről végleg bebizonyosodik, hogy egy egykori zsidó település maradványai, akkor akár újraírhatják a zsidó nép történetét: a jeruzsálemi Templom második lerombolása után (Kr. u. 70) mégsem hagyták el a zsidók a város környékét?

A zsidóságnak nincsenek kiváltképpeni emancipatorikus feladatai ebben a hazában, Magyarország zsidóságának nem feladata és nem küldetése, hogy ürügye legyen az urbánus-népies választóvonal egyik és másik oldalán szélsőjobbnak és liberálisoknak. Legyen ez a kezdeményezés, a zsidó nemzeti kisebbségi kezdeményezés a mi közös emancipációnk, magyaroké és zsidóké.

Eszem ágában sincs nemzeti kisebbségnek lenni. Nem azért, mert hatvannyolc év alatt megszoktam, úgy vagyok zsidó, ahogy vagyok, s erre a kis időre, ahogy mondani szokták, minek változtassak az identitásomon, amiből persze jó néhány van nekem.

Népszabadság * N. K. J. * 2006. január 6.

A Divatcsarnok elesett, a designközpont készül

A régi pesti zsidónegyed szavakban mindenkinek fontos, csak éppen másfél éve nem történik semmi, mondja a városrész műemléki megőrzéséért létrejött ÓVÁS! Egyesület. Megunták a dolgot, és levelet írtak az UNESCO Világörökségi Bizottságának, ugyan, nem tájékozódna-e a helyszínen, hogyan is óvjuk mi itt a világörökséget.

Az 1944-ben zsidóként megölt Radnóti Miklós identitásválasztását nem csak a zsidótörvények nyomán kérdőjelezték meg. A magyarságból kitaszítottak között is akadtak, akik a sorsközösséget megtagadónak tekintették a költőt azért, mert „egy nem normális világban” is makacsul ragaszkodott érvényesíthetetlen igazához.

Újra felélénkült a vita, amely a rendszerváltoztatás óta foglalkoztatja a közélet meglehetősen széles köreit. Az első nemzetiségi törvény a magyar zsidóságot is felsorolta, a második viszont kihagyta a hazai nemzetiségek sorából. A környező országokban a zsidóság bevett nemzetiség. Az új népi kezdeményezés nyomán most nálunk is ez lesz? Vendégek: Kovács András, Doncsev Tosó, Vári György, Lányi András, Szegő András.

„A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a rendszerváltás alkalmából egyszer már elutasított kísérletet — a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását — bárki ismét szóba hozza. — kezdi nyilatkozatát „a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminősítéséről huszonegy, önmagát mértékadónak kikiáltó magyar értelmiségi — köztük Heller Ágnes és Ormos Mária (pártunk egykori országgyűlési képviselője).

Népszabadság * Munkatársainktól * 2006. január 3.

A zsidókat kisebbséggé nyilvánító kezdeményezés történelmietlen, komolytalan, ám ettől még roppant veszedelmes. Azért is, mert hatvan esztendővel a vészkorszak után eltakarja a zsidó identitás valódi problémáit.

Akármilyen is lesz a jövő év, anyagi helyzetünk, a gazdaság állapota – egy biztos, kulturális eseményekben nem lesz hiány jövőre sem. Nem nehéz megszokni, hogy Budapest is felkerült a nemzetközi sztárok naptárjába, lehetetlen is volna számba venni a koncereteket. Nemcsak a bulizni vágyóknak nem kell Bécsbe menni egy kis csemegéért, hiszen Van Gogh kedvelőinek is elég a Szépművészeti Múzeumba jegyet váltaniuk idén.

Népszabadság * Csordás Lajos * 2005. december 31.

Holt-tengeri gombák a mezőgazdaság szolgálatában