HETEK
A rendszerváltást követő tizenöt évben nem voltak antiszemita megnyilvánulások a határon túli magyarok körében. Ez természetes is, hiszen a jogaikért küzdő kisebbségekként a határon túli magyarok sorsközösséget éreznek minden más, tradicionális értékek alapján szerveződő (nemzeti vagy vallási) kisebbségi közösséggel és annak tagjaival. Más kisebbségek elleni megnyilvánulásokkal ugyanis magyar kisebbségi közösségként való fennmaradásuk jogalapját, végső soron saját kisebbségi létüket kérdőjeleznék meg, esetleges antiszemitizmusukkal elsősorban saját magukat gyengítenék.
Ariel Saron győzött – de még kérdéses, hogy milyen áron. Két nagy horderejű szavazásra is sor került a hét elején az izraeli parlamentben. Előbb a gázai kivonulásról kezdeményezett népszavazás tervét utasították el a képviselők, majd pedig a jövő évi költségvetés elfogadásával gyakorlatilag egy évre szabad kezet adtak Ariel Saronnak, hogy végrehajtsa a gázai, utána pedig a ciszjordániai zsidó falvak felszámolásának programját. Mindkét szavazás különös vonása volt, hogy az ellenzék támogatására volt szükség a kormányoldal „rebellis” képviselőivel szemben.
A Hetek március 25-i száma írt az 1944-ben elveszettnek hitt Paskesz-testvérek újbóli találkozásáról (Elvesztek és megtaláltattak. Hetek, 2005. március 25.) Szinte ezzel egy időben egy másik, sok szempontból hasonló, rendkívüli találkozásra is sor került Izraelben. A főszereplők ezúttal is magyarok voltak, a „közvetítő” pedig a Jad Vasem intézet. Hatvan évvel azután, hogy elbúcsúzott egymástól, ismét találkozott két – kölcsönösen elveszettnek hitt – nővér, pedig éveken át alig 100 kilométer távolságban éltek egymástól. Mindegyikük azt hitte, népes családjából ő az egyetlen, aki túlélte a holokausztot.
A héten Kofi Annan ENSZ-főtitkár és számos államfő jelenlétében Jeruzsálemben megnyílt a Jad Vasem Múzeum legújabb állandó kiállítása, a Nevek Csarnoka. A tárlat európai zsidó családok több generációjának életét és tragédiáját mutatja be. Mose Kacav izraeli államfő a megnyitó előtt azt mondta: „A szabad világ vezetői minden eddiginél nagyobb érzékenységet tanúsítanak a holokauszt iránt.” Kelet-Európából a horvát, a szlovák, a lengyel, a litván, a bosnyák és a makedón, a szerb és az albán elnök mellett a román miniszterelnök vett részt a jeruzsálemi ünnepségen (Magyarországról nem érkezett vezető politikus). Miközben a demokratikus államokban igyekeznek a hatvan évvel ezelőtt véget ért vészkorszak tanulságait az új generációknak is mind hatékonyabban átadni, az arab világ nagy részén konszenzusnak örvendő, nem hivatalos vélekedés szerint holokauszt egyrészt nem volt, másrészt azt a zsidók követik el a palesztinok ellen.

