HETEK
„A következő években az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolatait a hívők és nem hívők között előforduló nézetkülönbségek fogják a legmeghatározóbb módon alakítani” – állította a múlt héten Jacques Delors, az Európai Bizottság (EB) volt elnöke a Christian Science Monitor című amerikai napilap hasábjain. A nyilatkozatát éppen Bush elnök európai protokoll-látogatásának napjára időzítő Delors újabb szemponttal egészítette ki azok borúlátó előrejelzéseit, akik szerint kevés az esély a transzatlanti kapcsolatok helyreállítására. A Time magazin pedig címlapján Európa identitási válságára hívja fel a figyelmet: miközben a kontinens tudatosan távolodik el zsidó-keresztény eszmei gyökereitől, gyorsuló ütemben nő a vallás iránt radikálisan elkötelezett bevándorlók – elsősorban muszlimok – aránya az Európai Unió országaiban.
Kányádi Sándor költő Romániában, az erdélyi Nagygalambfán született 1929-ben. A falu egyaránt otthont adott székelyeknek, örményeknek, zsidóknak, akiknek kultúrája, zenéje, költészete, hagyományai az együttélés során erősen hatottak egymásra. 1944-ben, az akkor már Magyarországhoz tartozó településről is elszállították a zsidó lakosokat. Először csak gettóba, majd marhavagonban Auschwitzba vitték őket. Többségük nem tért vissza sosem.
Az uniós tagság Magyarország számára presztízsnövekedéssel jár a külföldi befektetők számára. Stabilabbnak, kiszámíthatóbbnak, megbízhatóbbnak számít, ami – a versenyképességet javító intézkedések fényében különösen – további jelentős külföldi befektetésekkel járhat együtt. Yehiel Assia, az Izraeli Export és Nemzetközi Együttműködési Intézet vezérigazgatója úgy látja, Magyarország uniós tagságának köszönhetően a jövőben kulcspozícióba kerülhet. Az intézet stratégiai fontosságú szerepet szán Magyarországnak.

