Forrás: HETEKHETEK – Országos Közéleti Hetilap | IX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM | 2005. MÁRCIUS 04.
Meghalt Adolf Eichmann foglyul ejtője
Hetvenhét éves korában, New Yorkban elhunyt Peter Z. Malkin volt izraeli titkosügynök, aki több mint negyven évvel ezelőtt elfogta Adolf Eichmannt. Az izraeli külföldi hírszerzés, a Moszad egykori ügynöke Palesztinában született, korai gyermekkorát Lengyelországban töltötte. A család 1936-ban tért vissza Palesztinába. Malkin nővére három gyermekével Lengyelországban maradt, és a nácik áldozatává vált.
Peter Malkin Budapesten. Nem csak falból festett Fotó: Somorjai L.
Malkin az izraeli titkosszolgálatnál először robbantási szakértő lett. A párizsi Sorbonne-on folytatott képzőművészeti tanulmányai tették lehetővé, hogy új személyazonosságot vegyen fel, s később ez biztosította számára az álcázást a titkosszolgálatnál. A Moszad 1960-ban küldte többedmagával Argentínába azzal a feladattal, hogy kerítse kézre a dél-amerikai országban álnéven élő náci tömeggyilkost. Az ügynököknek négyhavi megfigyelés után Buenos Airesben sikerült elrabolniuk, és Izraelbe csempészniük a zsidók millióinak deportálásáért felelős SS-tisztet. Eichmannt 1961-es perében, Izraelben halálra ítélték, és 1962-ben kivégezték. Malkin három gyermek apja; 1976-ban vonult nyugdíjba. Azóta főként a festészetnek élt. Feleségével Tel-Aviv és New York között osztotta meg idejét. (MTI)
Húsz másodpercig tartott az akció
Peter Malkin 2002-ben Budapesten adott interjút lapunknak. (Akcióhős élőben. Hetek, 2002. augusztus 29.) Ebben így idézte fel Adolf Eichmann elfogását: „a több hónapos előkészítés után maga az akció húsz másodpercig tartott.
Eichmann Buenos Aires egyik külvárosi negyedében lakott feleségével és három fiával, természetesen álnéven. Annak ellenére, hogy 1945-ben a szövetségesek fogságába esett, nem lepleződött le, és Németországban élt 1950-ig, amikor is a földalatti náci mozgalom segítségével Genovába csempészték. Itt egy ferences rendi szerzetes vatikáni útlevelet szerzett a számára, amivel gond nélkül kivándorolhatott Argentínába, sok más nácihoz hasonlóan. A nyílt utcán kellett egyedül elfognom őt, ráadásul egy rendőrőrs közelében. Egy dobásunk volt, ezért a legfontosabb számomra az volt, hogy eltaláljam az alkalmas pillanatot. Meg kellett tudnom, hogy gondolkozik Eichmann, és mi lehet a reakciója, ha megtámadom. Amikor szembejött, annyit mondtam neki: ťUn momentino, seńor!Ť Összesen ennyit tudtam spanyolul, de a választ már amúgy sem akartam megvárni.”
Copyright © HETEK. Minden jog fenntartva.
Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] Internet szolgáltatónk a TisztaNet
Hirdetési tarifatáblázat a Hetek nyomtatott változatához
