Az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Tom Kennedy új kötete Pénzrengés címmel. A kiváló oknyomozó riporter élete is már egy „sikersztori”, nagyon fiatalon emigrált, nagy karriert futott be és a kilencvenes évek elején hazajött. Legújabb riportregénye a Kulcsár-ügyet és hátterét tárja fel.
Izraelben megtalálták a nemzetközi körözés alatt álló Olekszij Pukacs rendőrtábornokot, akit azzal vádol az Ukrán Legfőbb Ügyészség, hogy részt vett Georgij Gongadze ellenzéki újságíró meggyilkolásában. Az egykori rendőrt egyenlőre megfigyelés alatt tartják, nem tartóztatják le.
Viktor Juscsenko ukrán államfő bejelentette, hogy az ukrajnai nyomozószervek valóban rendelkeznek információkkal Olekszij Pukacs rendőrtábornokról, akit bűnrészességgel vádolnak Georgij Gongadze újságíró meggyilkolásának ügyében.
Minden helyzetnek mindig vannak előnyös és hátrányos oldalai. Lelkialkat, nézőpont kérdése, ki mit vesz ebből észre, mit tud belőle hasznosítani. A legrosszabb helyzet is tartogat pozitív lehetőségeket, csak élni kell velük. Minden szükségből lehet erényt kovácsolni. Ágy kellene tennünk Trianonnal is, ami nyolcvanöt éves fájdalom, nyomor, kesergés.
Ágoston Balázs
Harcban az oligarchiával – Miért kellett Putyinnak elsöpörnie Mihail Hodorkovszkijt és a Jukoszt?
Rasszisták
Szalay Károly
Miközben idehaza pang a lakáspiac, sőt bizonyos kategóriákban árcsökkenést jósolnak a szakemberek, egyre több külföldi vevő érdeklődik az értékes belvárosi lakóingatlanok iránt. Tavaly az írek, idén a spanyol vevők száma nőtt ugrásszerűen, miközben a németek, osztrákok már egyre kevésbé érdeklődnek. A tavalyi év során több mint 6000 ingatlan került külföldi kézbe.
„Hallottátok már a fülemüle dalát? Kínlódik. Akadozik. Szárnyra kap, és visszazuhan. És hirtelen rátalál. Trillázik. Felkavar” – idézi Jean Cocteau-t önmagáról vallva Földváry Györgyi írónő, akinek a könyvhétre A kapu mögött címmel jelenik meg új kötete.
Az elmúlt másfél évtizedben nyílt arra lehetőség, hogy jó néhány csángó fiatal magyar nyelven felsőfokú tanulmányokat végezzen Erdélyben és Magyarországon. Többen hazatértünk a szülőföldünkre, ám egyelőre csupán egy igen vékony értelmiségi rétegről beszélhetünk. Számítunk arra, hogy amennyiben megszilárdul az oktatási programunk, akkor a fiatal csángómagyar értelmiségiek számára vonzó lesz a visszatérés – mondta lapunknak Róka Szilvia, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke.
Van egy közel-keleti ország, melynek a világ szemétől távoli, sivatagi barakkjaiban garmadával állnak a vegyi, biológiai és nukleáris töltetek, tömegpusztító fegyverarzenálja pedig folyamatosan bővül. Hogy melyik ez az ország? Nem a sokat kárhoztatott Irán, de még csak nem is az állandó amerikai fenyegetéssel szembenéző Szíria. Természetesen Izraelről van szó, ám ezt az országot hogy, hogy nem, elkerülik a nemzetközi szankciók, és senki nem szólítja fel nukleáris arzenáljának leszerelésére.
Ismét eljutottam Csángóföldre, a pompázatos, néhol már-már paradicsomi képet mutató moldvai dombok közé. S bizony láttam a változást a hat évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Egyre több irodaház, üzem nő ki a földből, s a porták is meglehetősen takarosak. Bacauban, azaz Bákóban a panel- vagy blokkházak inkább rendben vannak, mint Nagyvárdon, Kolozsvárott vagy Sepsiszentgyörgyön. A moldvai utak is remek állapotban találtattak, pláne, ha a székelyföldi viszonyokból indulunk ki.
Alain de Benoist
Sokasodnak a felhők Irán felett. Az immár megszokott lejárató kampány mellett az amerikai és izraeli vezetés tényleges stratégiai lépéseket is tett Teherán ellen a közelmúltban. Hogy ezek a lépések nyomásgyakorlás céljából történtek vagy egy jövőbeni nagy hadilépés előkészületei, nem lehet tudni, bár feltűnő, hogy a megszokottal ellentétben nem melldöngetve, hanem csendben, a lehető legkisebb sajtóvisszhanggal léptek. A hadiok ma is Teherán állítólagos atomprogramja.
Szoboravatás borzolta a kedélyeket Németországban, a kitelepített németek pünkösdi találkozóján. Edvard Benesnek, Csehszlovákia egykori külügyminiszterének, későbbi elnökének állítottak szobrot Prágában, a cseh külügyminisztérium épülete előtt. A jogfosztó rendelkezésekről hírhedt államférfi szobrának felavatását Németországban egyértelmű provokációnak minősítették, a magyar kormány a szoboravatás kapcsán pedig levelet intézett a cseh külügyi tárcához.
Pozsonyi Ádám
Visszájára fordult a másfél hete indított újabb liberális rasszista hisztéria, amelyet egy roma fiú utcai megkéselésére akartak felépíteni (Demokrata 2005/20.). Gyurcsány Ferenc kormányfő a parlamentben szólalt fel a „fajgyűlölet által mozgatott bűncselekmény” ellen, míg Tamás Gáspár Miklós közölte: „Egy fiút leszúrtak a fasiszták”. Aztán jöttek a tények. Kiderült, hogy a támadó is roma, s hogy a szúrást két banda közti nézeteltérés előzte meg.
BENCSIK ANDRÁS
