Forrás: Demokrata

Ismét eljutottam Csángóföldre, a pompázatos, néhol már-már paradicsomi képet mutató moldvai dombok közé. S bizony láttam a változást a hat évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Egyre több irodaház, üzem nő ki a földből, s a porták is meglehetősen takarosak. Bacauban, azaz Bákóban a panel- vagy blokkházak inkább rendben vannak, mint Nagyvárdon, Kolozsvárott vagy Sepsiszentgyörgyön. A moldvai utak is remek állapotban találtattak, pláne, ha a székelyföldi viszonyokból indulunk ki. Igaz persze, a csángómagyar többségű falvakba azért többnyire elég vacak utakon juthatunk el. Ki van ez találva…

Összességében tehát Moldva fejlettebb képet mutat, mint Erdély. Egyértelműen látszik, a Bukarestbe befolyt adókból a keleti országrészbe lényegesen többet csorgatnak vissza. Ez hosszú évek óta így van, de a különbség egyre szembetűnőbb Moldva és Erdély között, legalábbis ilyen tekintetben.

Megélni azonban Moldvában sem könnyű az emberek nagy részének, nem véletlen, hogy a legtöbb csángómagyar családból kint dolgozik egy-két fiatal Spanyolhonban, Itáliában vagy Izraelben. Szerencsére sokan közülük úgy tervezik, hogy hazatérnek a szülőföldjükre, hiszen egy csángó ifjú két-három év alatt megkeres annyit odakint, hogy felépíthet egy házat otthon. Láttunk is számos új vagy épülőfélben lévő hajlékot a csángómagyar többségű települések határában.

Tehát jó esély mutakozik arra, hogy a nyelvében legveszélyeztetettebb, mégis legszaporább magyar nemzetrész, a körülbelül 60 ezres moldvai csángómagyarság megmarad. A csángóföldi magyarok körében ugyanis még mindig a nagycsaládok dominálnak…

Amennyiben ez az életszeretet jellemzi továbbra is a Kárpátok keleti oldalán élő testvéreinket, s a fiatalok valóban visszatérnek a szülőföldjükre, akkor van remény. Különösen azért lehetünk bizakodóak, mert a Moldvai Csángómagyar Szövetség Hegyeli Attila vezetésével egyre sikeresebb oktatási programot folytat.

Aki pedig éppen Székelyföldön jár, az lehetőleg látogasson el két-három napra Csángóföldre! Immár kitűnő kétnyelvű térképet is lehet kapni Moldváról, úgyhogy ez sem lehet akadály. Ráadásul például Klézsén már működik olyan vendéglő, ahol magyarul is kiszolgálják a vándort.

Érdemes végignézni a szép kis falvakat, megcsodálni a takaros és sajátos csángómagyar portákat. És kihagyhatatlan egy-két helyi kocsma, mivel ezeken a helyeken a balkáni művészfilmeket idéző lármázás folyik – román kifejezésekkel dúsított XVIII. századi magyar nyelven! A csángómagyar emberek kedvessége, jó értelemben vett egyszerűsége és életszeretete pedig egyenesen lenyűgöző.

Zsebők Csaba

Comments are closed.