„Röviden: optimista vagyok. Hiszem, hogy jót hoz a jövő. És ha csekély mértékben ehhez én is hozzájárulhattam, akkor meg vagyok elégedve. – mondta.

A száz éve született Teller Ede kapta az első Corvin-láncot · A hidrogénbomba atyja meggyőződéses antikommunistaként élt

Furcsa nyelven beszélnek, amelyet csak maguk értenek, és zseniálisak – nem lehetnek mások, csak marslakók. A negyvenes években az Egyesült Államokban divatba jöttek a marslakók – gondoljunk csak Orson Welles kisebbfajta pánikot okozó rádiós hangjátékára egy képzeletbeli marslakó-invázióról. A hangjátéknak aligha van köze az elnevezéshez, de Welles valahol mégis rátapintott a lényegre: a marslakók Amerikában voltak, öt magyar zsidó tudós személyében, s tevékenységük döntő hatást gyakorolt a 20.

A Józsefvárosban vannak olyan penészes kapualjak, ahol a kukák felett Lotz Károly-freskók díszelegnek. Csak nyitott szemmel kell járni Fotó: Szalmás Péter A Baglyas Gyuri mondta: piros dzsekiben fog várni rám a múzeum lépcsőjén. Végül valami zöldet vett fel, de nem bántam a dolgot, így is egymásra találtunk. Gyuri szociálpolitikát tanul, és június óta szervezetten barangol a Józsefvárosban. Alternatív túrákat vezet ugyanis. Ezt a barátnőjével, Domján Manóval eszelték ki, teljesen egyéni módon.

Peremiczky Szilvia

Körülesni a Földet

KOVÁCS LÁSZLÓ

Czeizel Endre

Aki még nem tapasztalta, milyen érdekfeszítő olvasmány lehet egy-egy tudóssal készült beszélgetés, vagy az életpályáját bemutató esszé, annak érdemes kézbevennie a Vince Kiadó elegáns kötetét. Mindjárt kettőt.

Aki még nem tapasztalta, milyen érdekfeszítő olvasmány lehet egy-egy tudóssal készült beszélgetés, vagy az életpályáját bemutató esszé, annak érdemes kézbevennie a Vince Kiadó elegáns kötetét. Mindjárt kettőt.

„Csak akkor tudunk olyan magyar tudósokat kinevelni, akik itthon tudnak nagyot alkotni, ha szembe nézünk azzal, ami az öt legnagyobb magyar származású természettudóssal történt” – hangsúlyozta az InfoRádiónak Hargittai István akadémikus a „Világformáló Marslakók” című könyvének bemutatóján.

Czeizel Endre orvosgenetikus professzornak az volt a vágya, hogy öregkorának hajnalán feltárja, megértse azt az emberi csodát, amit géniusznak hívunk. Az volt a reménye, hogy eljut a magyarázat gyökeréig, ezért kezdte tanulmányozni 13 olyan zseniális magyar tudós tálentumának örökölt és szociális elemeit, akiket a tudományos világ nem emelt a Nobel-díjasok közé. Kutatásai egyrészt arra derítettek fényt, hogy nincs speciális tudósi tehetség, de megszállott szorgalom van.