Kezdőlap » Ünnep

Ünnep

Ősidőktől fogva Áv hó 15. napja volt a hajadonok párválasztásának napja. Ez a hagyomány a második Szentély lerombolását (i.sz. 70) követő közel két évezredben megszakadt, és csak Izrael állam megalakulását követően jött újra divatba.

A kabbala a zsidó miszticizmus egyik legrégebbi formája, a Tórával és a Bibliával egyidős; jelentése: kapni valamit, ami a régi bölcsességek és tanítások átvételére utal. A Kabbala hagyománya szerint az ősi tanítás alapjait Metatron arkangyal adta át Ádámnak, a világ “kizökkentőjének”, mert az eredendő bűnnel (azzal, hogy az első emberpár evett a Tudás Fájának almájából) a világ romlott lett. Alapvető célja az, hogy helyreállítsa ezt a felborult egyensúlyt.

Április 23-án este kezdődik, és nyolc napon át tart a zsidó szabadságünnep, a Pészách. Mózes II. könyvében olvasható, hogy mi volt az ünnep eredete. A kivonulás előnapján hangzott el a parancs, mely szerint családonként egy bárányt kell levágni, és megsütve, még aznap elfogyasztani. A vérét az ajtófélfára kellett kenni, hogy az Egyiptomon átvonuló halál ne érintse a zsidó házakat. (Ennek mai, ‘szelídebb’ utóda a zsidó házak ajtaján található mezuza.) Innen származik a bibliai neve az ünnepnek: Chág háPészách, az elkerülés ünnepe.

Mottó: “És a zsidóknak fény és öröm volt, vígság és dicsőség! – Ágy legyen mindannyiunknál!” (Eszter könyve 8. fejezet, 16. vers)

Sávuot ünnepét a Peszách első napját követő 50. napon, Sziván hó 6-án tartjuk, mely kétnapos ünnep a diaszpórában. Őseink egyiptomi kivonulása után az Örökkévaló ezen a napon nyilatkoztatta ki a Tízparancsolatot, és ekkor adta át a Tórát, mely a hagyomány szerint az írott és a szóbeli tant is magában foglalta.

Peszách ünnepe tavasszal, Niszán hó 15-én kezdődik, s Izraelben hét, míg a diaszpórában nyolc napig tart. Ezen az ünnepen megemlékezünk őseink sanyarú rabszolgasorsáról, az Egyiptomot sújtó tíz csapásról, az onnan való kivonulásunkról és arról a megannyi csodáról, melyet az Örökkévaló tett értünk ennek során.

Tu BiSvát

sofar, 2004. február 06. 20:25  Sófár tallózó, Ünnep No Comments »

A fák újéve. Hámisá Ászár BiSvát vagy Tu BiSvát, Svát 15-e az a nap, amelyet a Misná a fák újéveként említ. Ettől a dátumtól számítják a fa gyümölcsének tizedével és hasonló törvényekkel kapcsolatos időpontokat. Az ünnephez egyetlen szokás kapcsolódik, az Izraelben honos gyümölcsök evéséé. Ilyenkor szokták például a nem túl közismert szentjánoskenyeret – bokszert – is ennni. Egyes helyeken szokás ezen a napon tizenötféle gyümölcsöt fogyasztani. Izraelban ezzel az ünneppel kapcsolatos az a szokás, hogy az iskolások kirándulást tesznek, és facsemetéket ültetnek.

Chánuká ünnepe Kiszlév 25-től (november/december) nyolc napon át tart, emlékezve a makabeusok szír-görögök feletti győzelmére, a Jeruzsálemi Szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára.

Szukot ünnepe Tisré hónap (szeptember/október) 15-től hét napon át tart, melyet Smini Áceret, a nyolcadik napi záróünnep követ. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri ezt az örömünnepet. E napok meghatározó kellékei: a sátor és a négy különböző növényből (citrus-gyümölcs, pálmalevél, mirtuszág, fűzfagally) készült ünnepi csokor, a luláv.

Jom Kippur

sofar, 2003. október 05. 10:45  Sófár tallózó, Ünnep No Comments »

ap elnevezése arra a Tórában olvasható történetre utal, melyben az Örökkévaló megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, mikor Mózes épp a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Az Örökkévaló ezután kijelentette: “Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául…” (3Mózes 23:27).

LE cellSpacing=1 cellPadding=2 width=”100%” border=0>

Tisá BeÁv

sofar, 2003. augusztus 07. 14:56  Sófár tallózó, Ünnep No Comments »

Tisá BeÁv=Áv 9, a zsidóság legmélyebb gyászának napja. Ezen a napon rombolták le i.e 586-ban a babilóniaiak az első, i.sz 70-ben a rómaiak a második Szentélyt, és 1492-ben Tisá BeÁvko

vuot ünnepét a Peszách első napját követő 50. napon, Sziván hó 6-án tartjuk, mely kétnapos ünnep a diaszpórában. Őseink egyiptomi kivonulása után az Örökkévaló ezen a napon nyilatkoztatta ki a Tízparancsolatot, és ekkor adta át a Tórát, mely a hagyomány szerint az írott és a szóbeli tant is magában foglalta.