Sávuot ünnepét a Peszách első napját követő 50. napon, Sziván hó 6-án tartjuk, mely kétnapos ünnep a diaszpórában. Őseink egyiptomi kivonulása után az Örökkévaló ezen a napon nyilatkoztatta ki a Tízparancsolatot, és ekkor adta át a Tórát, mely a hagyomány szerint az írott és a szóbeli tant is magában foglalta.

Forrás: vallasforum.hu

     A Peszách másnapjától Sávuotig terjedő időszakot ómerszámlálásnak nevezzük, melynek során felkészülünk az egyre közelgő nagy eseményre, a Tóraadásra. Bölcseink szerint ugyanis minden évben úgy kell éreznünk mintha nekünk személyesen adná át a Tórát az Örökkévaló. Az ünnep nevének szószerinti jelentése: “hetek”, mivel hét teljes hetet kell számlálnunk Sávuotig. A bibliai időkben ezekben a napokban mutatták be a Szentélyben az új gabonát (ómer), hálát adva az Örökkévalónak, gondoskodásáért.

     Sávuotkor egész éjjel Tórát tanulunk, ún. tikun-t (javítást) csinálunk, mivel őseink elaludtak ezen a fontos éjszakán. Az ünnep szokásai is a bibliai eseményt idézik. A zsinagógákat növényekkel és virágokkal díszítjük, a hagyomány szerint ugyanis a Szináj hegy virágba borult a kinyilatkoztatásra. A nap központi eseménye a Tízparancsolat felolvasása, melyet a tisztelet jeleként állva hallgatunk végig. Előtte pedig az előimádkozó egy alázatos ima keretében engedélyt kér a felolvasásra. Ezen a napon tejes ételeket szoktunk enni, mert a Tóra olyan a számunkra, mint a tápláló tej a gyermek számára, nem tudnánk meglenni nélküle. Ekkor szokták a 12 éves lányok felnőtté avatásának szertartását is tartani, a bát micvát.

     A sávuot szó esküvéseket is jelent, ugyanis e napon két eskü is elhangzott. Egyik a zsidó nép részéről: “Mindazt, amit az Örökkévaló kijelentett, megtesszük és meghallgatjuk” (2Mózes 24:7), a másik az Örökkévaló részéről: “Ti papok birodalma és megszentelt nép lesztek a számomra” (2Mózes 19:6).

Comments are closed.