A több mint százéves mozgalom magyarországi történelme tükrözi, hogy a honi közéletnek szüksége van az 1890-ben megalakult MSZDP-re. Annak idején például a szociáldemokraták nem szavazták meg a zsidótörvényeket, nem értettek egyet a második világháborúban való részvétellel, folyamatosan szembehelyezkedtek a fasizálódás folyamatával. Kapolyi László szerint pártja közvetíthetne a szakszervezetek és a politika között, ez is hagyományosan a szociáldemokraták feladata volt.

Arató András, Klubrádió: A kérdés súlyos kritikát takar, egy kicsit több megbocsátás szükségeltetik.

Az antiszemitizmus ma is fenyeget az egész világon, a legsúlyosabb fenyegetés az iráni elnöké – hívta fel a figyelmet a Zsidó Ügyvédek és Bírók Nemzetközi Szövetségének elnöke a szervezet Budapesten tartott nemzetközi konferenciáján, melyen a vészkorszak idején üldözött és meggyilkolt zsidó jogászokra emlékeztek. Alex Hertman emlékeztetett rá, hogy 1944-ben két hónap leforgása alatt a magyar zsidóság felét deportálták haláltáborokba.

Az európai vezető hatalmak túl veszélyesnek tartják a holtpontra jutott közel-keleti helyzetet, ezért a spanyol diplomácia, francia és olasz támogatással, új rendezési javaslattal állt elő. Ennek szakaszai: tűz- szünet; a nemzetközi közösség által elismert palesztin egységkormány megalakítása; fogolycsere; tárgyalások kezdete az izraeli és palesztin kormányfők között; nemzetközi ellenőrző csapatok kiküldése Gázába.

Dés László és zenekara, Gerendás ­Péter együttese és Varnus Xaver vasárnap este hat órától a Dohány utcai zsinagógában ad jótékonysági koncertet Az Élet Menete Alalpítvány javára. A művészek közös produkcióval is készülnek. Az est házigazdája Frölich Róbert főrabbi, a koncert fővédnöke Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke lesz, műsorvezetőként Szellő Istvánt hallhatjuk.

November 13. (hétfő)

Szálasi Ferenc elhelyezési és kitelepítési biztosának szeptemberi rehabilitációja is közrejátszott abban, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszter utasítást adott a Rehabilitációs Bizottság átalakítására és kezdeményezte a folyamat jogi áttekintését. Az ügy előzménye, hogy a Holokauszt Emlékközpont történészei szerint Kisbarnaki Farkas Ferenc szerepe legalábbis vitatható.

Ezzel a címmel rendezett háromnapos konferenciát az Európa Tanács főtitkárának védnöksége alatt a Zsidó Ügyvédek és Bírók Nemzetközi Szövetsége tegnap Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban. A világ minden tájáról a magyar fővárosba érkezett zsidó jogászok a holokauszt idején üldözött és meggyilkolt kollégáikra emlékeznek, egyben felhívják a figyelmet a napjainkban újra terjedő antiszemitizmusra, amely alig hatvan évvel a vészkorszak népirtásai után ismét fenyegeti a zsidóságot.

Szderot dél-izraeli város közelébe tegnap is több rakéta csapódott be és mivel nem lehet teljesen meggátolni a rakétatámadásokat, a városi tanács úgy döntött, hogy a gyerekeket eltávolítják a környékből és ideiglenesen más városokban járatják őket iskolába. A biztonsági kabinet a rakétatámadások megtorlásául a „célzott likvidációk” megújításáról döntött, de egyelőre elvetette a nagyobb szabású gázai hadművelet gondolatát.

Napok, sőt talán hetek óta is immár, hogy kedélyeket dúl föl egy olyan történelmi figurának a rehabilitálása, akinek a nevét a mai társadalom többsége még hírből sem ismeri. Kisbarnaki Farkas Ferenc tábornokról van szó, akit Sólyom László köztársasági elnök Szekeres Imre honvédelmi miniszter előterjesztésére visszahelyezett vezérezredesi rangjába.

A csoport: Finnország-Örményország 1-0, Belgium-Lengyelország 0-1, Portugália-Kazahsztán 3-0. Az állás: 1. Finnország 11 pont/5 mérkőzés, 2. Szerbia 10/4 (6-1), 3. Lengyelország 10/5 (6-5), 4. Portugália 7/4, 5. Belgium 7/5, 6. Kazahsztán 2/5, 7. Örményország 1/4 (04), 8. Azerbajdzsán 1/4 (16).

Az SZDSZ ifjúsági szervezete elítéli, hogy David Duke ismert amerikai neonáci szerző a Magyarok Házában mutatta be a Zsidó szupremácia – a zsidókérdés amerikai szemmel című könyvét, és elhatárolódásra szólítja fel a Magyarok Világszövetségét (MVSZ), valamint a pártokat is. Az SZDSZ Új Generáció alelnöke, Léderer András elmondta, fájó, hogy egy ilyen könyvet a Magyarok Házában lehet bemutatni a Magyarok Világszövetsége égisze alatt.

Átfogó közel-keleti stratégia kidolgozását szorgalmazza Tony Blair. A brit kormányfő véleményét kikérte az iraki válságból kiutat kereső kétpárti amerikai bizottság. A Fehér Ház cáfolta, hogy nézetkülönbség lenne Bush és Blair között.

Megtörtént, amitől nagyon sokan tartottak: az Izrael területére kilőtt „Kaszem” rakéták – amelyekről a szélesebb látókörű palesztinok is gúnyosan mondogatták, hogy főleg zajt és bűzt terjesztenek – tegnap halá­los áldozatot követeltek. A nyolc kilőtt rakéta közül az egyik Szderót dél-izraeli városban, Amir Perec védelmi miniszter házának közelében csapó­dott be, és Fatima Szluczker 57 éves asszony halálát, valamint egy 26 éves fiatalember súlyos sebesülését okozta.

Európa-bajnoki selejtezők

Kilencvenöt éve szü­letett Básti Lajos Kossuth-díjas színész, kiváló művész. A Színiakadémián 1935-ben kapott diplomát. A Belvárosi, majd a Vígszínházban kezdte pályáját, de az 1940-es években a zsidótörvények miatt már nem szerepelhetett. 1945 tavaszán Várkonyi Zoltán Művész Színházában folytatta pályáját, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol – az 1968-72-es vígszínházi kitérőt leszámítva – vezető színészként játszott haláláig.

A jelek szerint nálunk a magyar labdarúgó-válogatottat egyik napról a másikra komplett ki lehet cserélni, ám ettől még jó néhány dolog változatlan marad. Például: a nemzeti csapat tegnapi találkozóján is borzasztó látványt nyújtott a csaknem teljesen üres stadion; pár tucatnyi „szurkoló” újfent fontosnak tartotta, hogy kommunistázzon kicsit; szokás szerint megilletődötten kezdett a piros-fehér-zöld mezes garnitúra.

Míg Orbán Viktor Fidesz-elnök, a magyar jobboldal legfőbb vezetője olyan nyilatkozatot tett, mely szerint Közép-Európát igazából nem a szélsőjobb, hanem a „kommunista hatalomgyakorlás módszereinek újjászületése” fenyegeti, addig az ugyancsak az Európai Néppárthoz tartozó Angela Merkel német kancellár hathatósabb fellépést követelt az erősödő németországi szélsőjobboldal ellen.

Az új palesztin kormány el fogja fogadni a „kvartett” követeléseit – ­vagyis elismeri Izraelt és a korábban Izraellel megkötött megállapodások érvényességét és lemond az erőszak alkalmazásáról – mondták tegnap a Mahmúd Abbász elnök Fatah-mozgalmához közel álló körök. Ha nem így lenne, tették hozzá, nem lenne semmi értelme a tárgyalásoknak az egységkormányról. Állítólag ebben az értelemben tájékoztatta tegnap Abbász II. Abdalláh jordán királyt.

Mintegy ötvenezer Izraelbe kivándorolt zsidó tért vissza az utóbbi években Oroszországba. 2003-ban még csak 7500-ra becsülték a visszatérők számát. A „mozgás” a javuló orosz gazdasági helyzettel és az izraeli biztonság romlásával magyarázható. A 90-es évek kezdetétől 1,2 millió zsidó érkezett Oroszországból Izraelbe.