Forrás: Népszava

Szálasi Ferenc elhelyezési és kitelepítési biztosának szeptemberi rehabilitációja is közrejátszott abban, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszter utasítást adott a Rehabilitációs Bizottság átalakítására és kezdeményezte a folyamat jogi áttekintését. Az ügy előzménye, hogy a Holokauszt Emlékközpont történészei szerint Kisbarnaki Farkas Ferenc szerepe legalábbis vitatható. Ismeretes, az államfő – a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottsága kezdeményezésére és a miniszter előterjesztésére – posztumusz helyreállította Kisbarnaki vezérezredesi rendfokozatát.

Közleményében a szaktárca részletesen ismertette a döntés előzményeit, így azt, hogy Kisbarnakit 1945. jú­nius 19-én közigazgatási úton fokozták le és csapták ki a honvédség kötelékéből, illetve hogy 1950 márciusában bűnösnek mondták ki háborús bűntettben, és életfogytiglani fegyházra ítélték. E jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész 1998. október 16-án felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt is adott, az ítéletet hatályon kívül helyezte, és így rehabilitálta Kisbarnakit. Rendfokozatának posztumusz helyreállítására a Honvéd Hagyományőrző Egyesület 2005-ben tett javaslatot, amit a bizottság egyhangúlag támogatott. Mivel az előterjesztés megfelelt a hatályos jogszabályi feltételeknek, azt a miniszter köteles volt az államfő elé terjeszteni. Tegnapi közleményében a tárca sajnálatát fejezte ki mindazoknak, „akikben e jogi lépés egy remélhetőleg örökre letűnt korszak sebeit tépte fel”.

Kovács Tamás történész szerint jogtalanul járt el a tárca, ugyanis Kisbarnaki nevéhez fűződik például az aranyvonat, a koronázási ékszerek és a nemzeti bélyeggyűjtemény Németországba szállítása.

MTI-információ