Mekkora nyomás kellene, hogy egymáshoz préselődjön anyag és antianyag? Vajon ha a feltüzelt Slota-hadak nekünk rontanának a beígért szlovák nagynemzeti tankokkal, együtt védenék-e Orbán és Gyurcsány a szentendrei végeket? Vagy egyikük Strasbourgba röppenne Tiborcként panaszlani, hogy ezt is a másik okozta, és most ezek a szlovákok ölik itten békés szlovákszerető enyéimet? (Szinte hallom a csöndes európai folyosón az ijedt suttogást: „Mi csak a másikmagyarokat utáljuk, Herr Martens, nem ezeket a kedves románokat, szlovákokat, horvátokat, szerbeket és a többi édes idegent!”) Vagy ennél is komolyabb fenyegetés kellene? Mondjuk, ha beindulnának a posztszovjet hadak és visszacsatolnák a szabadságukba fúlt végvárakat? A NATO­ fellélegezne, nyilván… Küszködjön a Putyin ezzel a töméntelen félnótással! Van olyan nép, amelyet a demokrácia elpusztít: ilyen a magyar is? (Meg az orosz, a polák, a tót és a többi szomszédok? A The Economist már arról cikkezik, hogy Oroszország a fasizmus felé látszik sodródni… És mi? A tavaszi rügyfakadáskor Árpád-sávváltás leszen?) Vagy ez sem lenne elég? Talán az kellene, hogy megjelenjen a nagymagyar zöldhatáron ötvenmillió ázsiai és afrikai szomjúhozó: az egyre elkerülhetetlenebbnek látszó klímakatasztrófa halálra szánt kísértetei? (Nacionalista véreink figyelmébe ajánlom a Kellemetlen igazság című Al Gore-filmet…) Akkor talán együtt keresne megoldást a bal és a jobb, vagy utolsó leheletünkig niggereznénk meg ferdeszeműznénk – egymást? Ez sem lenne elég? Csak egy közös sírban házasodhatna össze e szép pár? Milyen veszélynek kell fenyegetnie minket, hány generációnknak kell kihalnia ahhoz, hogy az ősi magyar átok: a széthúzás, az esélyek elpackázása, egymás porba tiprása, ez a nemzetimazochista métely végre elmúljon? Ki szedi le rólunk a rontást, ha mindig akad valami szánalmas lúzer, aki tovább fújja sípját régi babonáknak? Aki továbbadja a kirekesztősdi rettenetes mentális fertőzését? A sírt, hol nemzet süllyed el, magunknak ássuk: éppen benne vagyunk, kedves világ, ne zavarjatok! Mindenkinek jobb lesz, ha Magyarországot új Karthágóként belepi a só…

Az öngyilkos merényletek történetében alighanem csúcsot állított az 57 éves Fatma Nadzsar, kilenc gyerek anyja és több mint 40 unoka nagyanyja, aki tegnap Dzsabalija menekülttábor közelében robbanószerkezettel az övében közeledett az izraeli katonákhoz. Azok gyanút fogtak és tüzet nyitottak rá – a robbanószerkezet üzembe lépett és Fatma életét vesztette. Nem lehet tudni, hogy ő maga helyezte-e üzembe a szerkezetet, vagy a robbanás találat következménye volt.

Isten nyugosztalja szegény Triznyay tanár urat, aki annak idején megkedveltette velem és hajdani osztálytársaimmal eleink történelmét. Beteg lábával bebicegett a tanterembe, nyomban odaült az első sor padjára, bal karjával nagy ívet írt le a levegőbe, és szótagolva véste a fejünkbe: Gye-pű-el-ve. Ez volt az ősmagyarok határvidéke, ahonnan a hont a betolakodóktól védték.

Tragédiával végződött a Paris Saint Germain-Hapoel Tel-Aviv mérkőzés. A 4-2-es vendéggyőzelemmel zárult találkozót követően ugyanis egy rendőr lelőtt egy hazai szurkolót, aki azonnal meghalt, egy másikat pedig súlyosan megsebesített. A rendőr egy francia állampolgárságú, de az izraeli gárdával szimpatizáló drukker segítségére sietett, akit egy 150 fős párizsi csoport támadott meg, „Franciaország a franciáké” felkiáltással.

Bőven akadt meglepetés az UEFA-kupa csütörtöki fordulójában. A kör rangadóját, a Bayer Leverkusen-Tottenham összecsapást például az angolok idegenben nyerték 1-0-ra, amivel veretlenek maradtak, és megszerzett kilenc pontjukkal az utolsó két játéknaptól függetlenül továbbjutottak. A gólt egyébiránt az a Berbatov szerezte, aki korábban öt évig a Leverkusenben futballozott.

Melegen ajánlom Gyurcsány Ferenc és minden mai reformpolitikus figyelmébe Volkmar Brambehrens Mozart-könyvét (Osiris kiadó) a komponista bécsi éveiről. Nem zenei vonatkozásai miatt, mert az egészen remek, korszakos munkában szinte a muzsikáról esik a legkevesebb szó. Rövid elemzések az alapművekről, a Szöktetésről, a Figaróról, a Don Giovanniról és a Cosiról, éppen annyi, amennyi megértésükhöz szükséges. Aki alapos zenei analízist óhajt, annak Fodor Géza alapművénél jobbat ajánlani nem is lehet.

Az 1915-ben keletkezett dráma színre vitelének évtizedekig nem bátorodott neki senki. Nem csoda. A horvát író már huszonkét évesen sem volt hályogkovács drámaköltő, de ez esetben olyan ösztönös bőséggel árasztotta szövegbe-színre világvéglátomását, hogy attól még egy hatalmas szabadtéri színpad felett uralkodó tapasztalt rendező is visszatántorodhat.

Oroszország az első helyet foglalja el a világ fegyverexportjában. Erre a következtetésre jutott az amerikai kongresszus kutatószolgálata, a CRS. Eszerint tavaly az oroszok csak a fejlődő országokkal hétmilliárd dollárban kötöttek fegyverszállítási megállapodást.

Folytatni fogjuk Szderot bombázását és azt tanácsoljuk a lakosoknak, távozzanak a városból minél előbb” – jelentette ki a Hamász gázai katonai szárnyának szóvivője. Abu Obejda hozzátette: „Addig folytatjuk, amíg egyetlen cionista sem marad palesztin földön”. A dél-izraeli város területére (amely egyébként nem a megszállt területeken, hanem az eredeti Izraelben fekszik) tegnap 17 rakéta csapódott be, egy ember súlyos sebesülését okozva.

Az elmúlt hetek drámai eseményei jelentős változásokat hoztak, és számos vonatkozásban új helyzetet teremtettek a magyar belpolitikában. Megváltozott a pártpolitikai erőtér szereplőinek pozíciója, a köztük lévő viszony természete; új fejezet kezdődött a politikai eszközhasználatban és a politikai kultúrában.

A vészkorszak utóéletének egy alig ismert fejezetéről szól a Holokauszt Emlékközpont tegnap megnyílt új időszaki kiállítása, mely 2007. március 25-ig látogatható. A tárlat kísérletet tesz arra, hogy bemutassa: milyen körülmények várták Magyarországon 1945 és 1947 között a hazatérés mellett döntő egykori deportáltakat és elhurcoltakat, a holokauszt túlélőit.

Visszatérés – újrakezdés címmel tudományos emlékülés is kapcsolódik a most megnyílt tárlathoz november 23-án, csütörtökön a Holokauszt Emlékközpontban. Az emlékülésen az elnök, Ungváry Krisztián megnyitója után a következő előadásokat hallgathatja meg a közönség: Stark Tamás: Adatok a holokauszt magyarországi áldozatainak számáról. Tóth Judit Mária: Az üldözöttek jogi rehabilitációja – az első lépések. Szita Szabolcs: A visszatért deportáltak, munkaszolgálatosok helyzete 1945-1946-ban.

Az elmúlt hetek drámai eseményei jelentős változásokat hoztak, és számos vonatkozásban új helyzetet teremtettek a magyar belpolitikában. Megváltozott a pártpolitikai erőtér szereplőinek pozíciója, a köztük lévő viszony természete; új fejezet kezdődött a politikai eszközhasználatban és a politikai kultúrában.

George W. Bush „megértené”, ha Izrael megtámadná az iráni atomlétesítményeket – közölte a Hárec című izraeli napilap. Az újság szerint az amerikai elnök néhány hete azt közölte Jacques Chirac francia köztársasági elnökkel, nincs kizárva, hogy Izrael ilyen jellegű katonai akciót tervez Iránnal szemben. Márpedig ha ez megtörténne, akkor „érthetőnek találná” azt.

Mahmúd Abbász palesztin elnök tegnap Gázában azért folytatott tárgyalásokat, hogy mielőbb tűzszünetet érjen el. Közölte az Iszlám Dzsihád és más szélsőséges szervezetek képviselőivel, titkos izraeli ígéretet kapott, hogy ha a palesztinok beszüntetik rakétatámadásaikat, Izrael is véget vet légicsapásainak. Abbász ezt Amir Perec izraeli védelmi miniszterrel folytatott telefonbeszélgetése nyomán közölte. Palesztin források szerint a hét végéig életbe léphet a tűzszünet.

George W. Bush „megértené”, ha Izrael megtámadná az iráni atomlétesítményeket – közölte a Hárec izraeli napilap. Az újság szerint az amerikai elnök néhány hete azt közölte Jacques Chirac francia köztársasági elnökkel, nincs kizárva, hogy Izrael ilyen jellegű katonai akciót tervez Iránnal szemben. Márpedig ha ez megtörténne, akkor „érthetőnek találná” azt.

A hónap végéig megalakul a palesztin egységkormány – jelentették a palesztin elnökhöz közel álló körök, miután Mahmúd Abbász Gázában megbeszélést folytatott Muhammad Savir miniszterelnök-jelölttel. A szakértői kormányba a Hamász kilenc, a Fatah hat és a kisebb pártok öt minisztert delegálnak.

Lékó Péter húsz hónap elteltével ismét tornagyőzelmet aratott: Moszkvában a magyar nagymester elsőségével fejeződött be a sakkozás legendás világbajnoka, Mihail Tal emlékére rendezett tízfős szuperverseny.

Napok, sőt talán hetek óta is immár, hogy kedélyeket dúl föl egy olyan történelmi figurának a rehabilitálása, akinek a nevét a mai társadalom többsége még hírből sem ismeri. Kisbarnaki Farkas Ferenc tábornokról van szó, akit Sólyom László köztársasági elnök Szekeres Imre honvédelmi miniszter előterjesztésére visszahelyezett vezérezredesi rangjába.

Programadó, tisztújító kongresszust tart ma a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A rendszerváltás idején sokan úgy gondolták, az MSZDP-nek meghatározó szerep jut majd az új országban, a történelmi párt azonban képtelen volt megerősödni. Vezetői nem a jelen kérdéseire keresték a választ, inkább a múltba révedtek, vitáztak, részekre szakították a frissen alakult szervezetet.