Átfogó közel-keleti stratégia kidolgozását szorgalmazza Tony Blair. A brit kormányfő véleményét kikérte az iraki válságból kiutat kereső kétpárti amerikai bizottság. A Fehér Ház cáfolta, hogy nézetkülönbség lenne Bush és Blair között.
Tony Blair hivatali idejének utolsó trónbeszédét mondta el tegnap II. Erzsébet. Blair utolsó kormányprogramja a terrorizmus elleni harc fontosságára, a közbiztonság erősítésére, a környezetvédelemre helyezi a hangsúlyt. A jövőre leköszönő brit miniszterelnök hétfőn utoljára szólalt fel a londoni City polgármesterének díszvacsoráján, ahol nagy ívű külpolitikai elképzeléseket vázolt fel az iraki rendezéssel kapcsolatban.
Igen, minden idők legrégebben szolgáló munkáspárti miniszterelnöke a hosszúra nyúló búcsú időszakát éli, s már a történelemkönyvekre kacsingat, politikai „hagyatékát” alakítja. S nyilvánvalóan nem szeretné, ha a megalapozatlan indokok alapján indított iraki háború kapcsán maradna meg a britek emlékezetében. Az is bánthatja, hogy George W. Bush „ölebeként” emlegetik, amikor pedig arra volt büszke, hogy mindig a jó irányba igyekezett terelgetni a nagyobbik transzatlanti partner külpolitikáját.
Blair valójában már a 2003-as iraki invázió előtt azt hangoztatta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése lehet a közel-keleti stabilitás alapja. Washington azonban minden figyelmét a gyűlölt iraki diktátor eltávolítására összpontosította, s a Clinton-kormányzatnál jóval kevesebb erőfeszítést tett az izraeliek és palesztinok tárgyalóasztalhoz kényszerítéséért. Elválik, hogy a félidős választások nyomán meggyengült Bush-adminisztráció most nagyobb fogadókészséget mutat-e a brit miniszterelnök elképzelései iránt. Ám tudjuk, bárhogy igyekezett, Bill Clintonnak sem sikerült „közel-keleti béketeremtőként” búcsúzni, s félő, hogy a tíz év után jövőre távozó Tony Blairnek sincs erre jobb esélye.
Elekes Éva
