Kertész Imre Sorstalanság című műve ihlette a Tempus Fugit német-francia társulat első előadását, amelyet az Első lépések című francia színházi fesztiválon mutattak be a Théatre du Soleil-ben.

A 20. század egyik legszörnyűbb és legtehetségesebb női rendezőjeként tartják számon Leni Riefenstahlt (1902-2003). A művészi erényeit színésznőként és operatőrként is kamatoztató asszony Hitler és Goebbels propagandagépezetének szolgálatába állította alkotói fantáziáját.

Emberek az embertelenségben címmel akciót indított a Terror Háza Múzeum, amely a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény és a szlovákiai magyarság erőszakos kitelepítésének 60. évfordulóján szeretné azokat a szlovák és magyar embereket felkutatni, akik annak idején segítettek az üldözötteken – közölte az intézmény programigazgatója.

„Istenek: használati utasítások” címmel kiállítás nyílt Madridban a Centro Cultural de la Villában. Célja az Európában jelen lévő vallások megismertetése képek, installációk, vetítések és egy színdarab segítségével – nyilatkozta Elie Barnavi izraeli történész, a brüsszeli Európa Múzeum egyik vezetője, a kiállítás tudományos bizottságának igazgatója.

Tanúként bíróság elé idézhetik Condoleezza Rice amerikai külügyminisztert és több más jelenlegi vagy egykori kormánytisztviselőt titkos katonai információknak egy Izrael-barát lobbiszervezet számára történt átadása ügyében – döntött pénteken egy amerikai szövetségi bíró. T. S.

Tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdenek azok a nyitraiak, akik úgy látják, hogy nem szabad félvállról venni a városban erőteljesen szaporodó újnáci megnyilvánulásokat és a rendőrség elnéző magatartását. Nyitrát – ahol tavaly augusztusban az igazáért azóta eredménytelenül küzdő magyar egyetemistát, Malina Hedviget megtámadták, mert magyarul beszélt – immár a szélsőségek hírhedt városaként emlegetik, miután a városban egymást érik az erőszakos újnáci randalírozások.

Hét titkos alagutat fedezett fel három­napos akciója során az izraeli hadsereg egy rövid szakaszon a Gázai övezet és Egyiptom közötti határ mentén. A villanyfénnyel és szellőzéssel felszerelt alagutakat felrobbantották. Az alagutak fegyver- és kábítószer-csempészésre szolgáltak és az izraeli hírszolgálat véleménye szerint az utóbbi hónapokban több mint hetven tonna robbanóanyagot csempésztek Gázába Egyiptomból.

„Demokráciánk állapota kezd a keleti demokráciákéra hasonlítani, s ha így haladunk visszafelé, Románia vagy akár Ukrajna is megvetőleg szólhat a magyar közállapotokról. A magyar kormány valódi példaképe azonban talán nem is csak a Putyin-féle oligarchikus demokrácia, hanem a kapitalizmust építő kommunista Kína… Annyi szent, nem lesz itt pillanatnyi béke sem, nemhogy örök, amíg… Kelet és Nyugat fel nem ismeri, ennek a kis országnak a katasztrófája még megállítható.

Fotó: Népszava-archív A theresienstadti koncentrációs táborban komponált megrázó Ullmann-opera, az Atlantisz császára, avagy a Halál nemet mond ma kerül utoljára a közönség elé a Trafó színpadán, Lukáts Andor rendezésében, a Budapesti Fesztiválzenekar előadásában, Fischer Iván (képünkön) művészeti vezetésével. A zeneszerző, Viktor Ullmann 1898-ban született Csehországban, német nyelvű zsidó családban.

Azt hiszem, 56 „dicsőséges forradalmát” most tettük végérvényesen tönkre. Ha eddig voltak is még illúzióink, elbúcsúzhatunk tőlük. Nemcsak azzal, hogy az ünnep már rég nem 1956-ról szól: néhány forradalmasdit játszó elmeháborodott gyújtogat és kukákat borogat, a politikusok pedig egymást túllicitálva aktuálpolitizálnak, Sólyom Lászlótól kezdve Kóka Jánosig, de leginkább a népszavazós Orbán.

… ért véget a forradalom 51. évfordulója. Híradó hatkor, fél hétkor, hétkor. Ismétlés a tudás anyja. Nem kell minden híradót nézni. Illetékesek nyilatkoznak. Mikor a főrendőr is így foglalja össze a két ünnepnapon történteket, belátom, hogy nemcsak az MTI, hanem a kormányoldal felhőrégióiban is úgy döntöttek, „mondjuk ezt az embereknek, minek idegesíteni őket”.

Nem vitatható, hogy 1956 függetlenségi harc volt, az idegen elnyomás elleni szabadságharc; arra viszont, hogy politikai pártok kifussák magukat, a kevesebb mint két hét alatt nem volt lehetőség – állítja lapunknak adott interjújában Ungváry Krisztián történész. Az 56-os Intézet munkatársa szerint ma politikailag nem Nagy Imre és Kádár között kell választani, hanem a kapitalista és a szocialista társadalmi modell között.

Aranyérmet szerzett a párbajtőröző Antal Edina a prágai junior vívó Európa-bajnok­sá­gon. A viadal honlapjának ta­nú­sá­ga sze­rint Antal a dán Buchter (15-8), az orosz Kocsnyeva (15-11), az ukrán Blohina (15-7), az izraeli Ferdman (15-12) és a lengyel Nelip (15-9) legyőzésével került be a döntőbe, ahol az ukrán Anfisza Pocskalova ellen nyert 15-11-re. Férfi tőrben egy magyar jutott be a legjobbak közé: Bíró Péter nyolcadik lett.

Krétán, a 16. sakkcsapat Európa-bajnokság ötödik fordulója után szabadnap van. Eddig mindkét válogatottunk három csapatgyőzelmet ért el, két rangadót, Izrael, illetve Oroszország ellen döntetlennel fejezett be, és a szlovénok törtek borsot négyeseink orra alá. Női csapatunk négy meccsen remekelt. Különösen értékes az első helyre rangsorolt orosz együttessel szemben kiharcolt négy remi, a franciák legyőzése 3,5-0,5-re.

A magyar Táncsics Mihály és a német Friedrich Ebert Alapítvány 2007. október 6-án közös konferenciát rendezett XX. századi magyar progresszió címmel. A konferencián előadások hangzottak el a magyarországi szociáldemokrácia, a liberális és radikális demokrácia, a kereszténydemokrácia, valamint a népi mozgalom demokratikus áramlatainak múlt századi törekvéseiről. Az eszmecsere nyitóelőadását Romsics Ignác egyetemi tanár, az MTA levelező tagja tartotta a magyar demokratikus hagyományról.

Francis Ford Coppola, a kortárs filmművészet forradalmasítója a hetvenes években élte fénykorát. 1970 és 74 között négy Oscar-díjat nyert a Keresztapa első és második részével rendezői és forgatókönyv-írói minőségében. Az ő nevéhez fűződik a Watergate-botrányt „megelőlegező” Magánbeszélgetések és a Vietnam-trauma leglátványosabb feldolgozása, az Apokalipszis most.

A Józsefvárosban vannak olyan penészes kapualjak, ahol a kukák felett Lotz Károly-freskók díszelegnek. Csak nyitott szemmel kell járni Fotó: Szalmás Péter A Baglyas Gyuri mondta: piros dzsekiben fog várni rám a múzeum lépcsőjén. Végül valami zöldet vett fel, de nem bántam a dolgot, így is egymásra találtunk. Gyuri szociálpolitikát tanul, és június óta szervezetten barangol a Józsefvárosban. Alternatív túrákat vezet ugyanis. Ezt a barátnőjével, Domján Manóval eszelték ki, teljesen egyéni módon.

Újabb, a nácik által a második világháborúban ellopott műkincsek fotóit tartalmazó album került elő Washingtonban. A kopott barna bőrkötetben olyan 18. századi értékes festmények képei találhatók, amelyek a nácik fosztogatásainak estek áldozatul. Hubert Robert és Francois Boucher francia művészek munkáit a nácik feltehetően a háború elején vitték el Párizsból.

Tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdenek azok a nyitraiak, akik úgy látják, hogy nem szabad félvállról venni a városban erőteljesen szaporodó újnáci megnyilvánulásokat és a rendőrség tétlennek, álságosnak minősített magatartását. Nyitrát – ahol tavaly augusztusban az igazáért azóta eredménytelenül küzdő magyar egyetemistát, Malina Hedviget megtámadták, mert magyarul beszélt – immár a szélsőségek hírhedt városaként emlegetik, miután a városban egymást érik az erőszakos újnáci randalírozások.

Tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdenek azok a nyitraiak, akik úgy látják, hogy nem szabad félvállról venni a városban erőteljesen szaporodó újnáci megnyilvánulásokat és a rendőrség elnéző magatartását. Nyitrát – ahol tavaly augusztusban az igazáért azóta eredménytelenül küzdő magyar egyetemistát, Malina Hedviget megtámadták, mert magyarul beszélt – immár a szélsőségek hírhedt városaként emlegetik, miután a városban egymást érik az erőszakos újnáci randalírozások.