„A Fidesz bő fél évtizede szégyenletes szimbiózisban él egy szélsőjobboldali, antiszemita politikai szubkultúrával. Eltűr és bátorít egy olyan politikai vonulatot, amellyel semmilyen közösséget nem lenne szabad vállalnia. Bevezet a politikai szalonba egy olyan politikai szubkultúrát, amelynek eszmevilága a történelem szemétdombjáról lett összeguberálva…
Népszava
Bár a politikusok azt ígérik, békés, méltóságteljes lesz a nemzeti ünnep, a rendőrség a korábbiaknál nagyobb erőkkel és az őszinél szervezettebben készül a különböző eseményekre. Erre szükség is lehet, hiszen a rendőrség szerint több mint 1200 rendezvényt jelentettek be, de a kifejezetten politikai demonstrációk száma is eléri a százat. Budapesten a Fidesz rendezvénye lehet a kritikus pont, ahová a MIÉP híveit is várják, de transzparensek és önkényuralmi jelképek nélkül.
A köztársasági elnök korábbi hivatalos erdélyi útján azt nyilatkozta Marosvásárhelyen, ha újból Romániába jön, a civil Sólyom László szeretné megismerni az erdélyi tájakat. Ennek jegyében az elnök nem hivatalos erdélyi tartózkodásának első napján felkereste Bözödújfalut, azt a települést, amelynek csak neve van, lakóit a Ceausescu-érában erőszakosan kitelepítették, a falut pedig víz alá süllyesztették, ma már mindössze egy templomtorony áll mementóként.
A washingtoni kongresszus demokrata párti vezetői Izraelre való tekintettel elhagyták az általuk javasolt katonai költségvetési tervezetből azt a kitételt, hogy George W. Bush elnök csak kongresszusi jóváhagyás után indíthatna háborút Irán ellen – jelentette kedden a Townhall hírportál. A követelményt az ellenzék eredetileg azért szándékozott törvénybe foglalni, hogy megkösse a fegyveres erők főparancsnokának kezét egy újabb háború indítását illetően.
A korszaktól – melyre árpádsávos zászlóikkal a tar tarkójú mélymagyarok akaratunk ellenére emlékeztetnek – mi sem állt távolabb, mint 1848 szelleme: a szabadság, a testvériség, az egyenlőség eszméi. Ma mégis engedjünk a fekete ruhák, bakancsok, árpádsávos zászlók unszolásának, és emlékezzünk a 7 évtizeddel ezelőtti március 15-re! Akkor már öt éve minden egyetemen, de elsősorban a debreceni egyetemi hallgatók között tartósultak az antiszemita heccek.
A francia értelmiség egyik legjelentősebb csoportja a múlt század harmincas éveiben alapított, Esprit című folyóirat körül sorakozik föl. Az alapítók célja a hagyományos keresztény teológia modernizálása volt, így érthető, hogy éppen az Esprit vállalta idei márciusi és áprilisi különszámában megvizsgálni az új vallási mozgalmakat.
Az UEFA-kupa nyolcaddöntőjében a visszavágókat rendezik szerdán és csütörtökön. A legnehezebb helyzetben talán a címvédő Sevilla van, hiszen hazai pályán csupán 2-2-t ért el az ukrán Sahtyor ellenében. A spanyolok meglehetősen szorítanak az andalúziai együttesért, mivel nem szeretnék, ha a BL-címvédő Barcelona után egy újabb nemzetközi kupagyőztesük búcsúzna igen hamar az európai sorozattól. „Voltunk már rosszabb helyzetben is, nem tartok a mérkőzéstől – mondta Juande Ramos vezetőedző.
Polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt nyomozást indított a Budapesti Nyomozó Ügyészség Képíró Sándor ügyében. A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult. A nyomozást azért rendelte el az ügyészség, hogy kiderüljön, a ma 93 éves férfi részt vett-e 1942-ben a délvidéki razziában. Az újvidéki razzia idején, 1942 januárjában a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1300 embert – főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat – gyilkolt meg.
Sólyom László köztársasági elnök tegnap aláírta a március 15-i kitüntetési listát. Az államfő erdélyi magánlátogatása miatt csütörtökön nem vesz részt az állami zászló felvonásán, de délután már a Parlamentben ott lesz a kitüntetési ceremónián és este a Művészetek Palotájában, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond beszédet. A rendőrség nagy erőkkel és szigorú biztonsági ellenőrzésekkel készül az ünnepre.
Volt idő, amikor Orbán Viktor és a Fidesz még egyértelműen elhatárolta magát a szélsőségesektől, a szélsőjobboldali eszméktől és csoportosulásoktól. A Göncz Árpád államfőt 1992-ben ért atrocitás után még Orbán is hevesen támadta a radikálisokat, ám ennek már tizenöt éve. Akkor még tudta, hogy az a fő veszély, amikor a szélsőségeseket felkarolják a polgári erők Az elmúlt évek eseményei viszont már azt mutatják: a Fidesz és vezetője megtűri, sőt olykor biztatja is a szélsőjobboldalt.
„A kérdés természetesen nem az, hogy X. vagy Y. antiszemita-e a Fidesz frakciójában, hanem hogy mi az ellenzéki párt politikája ebben a kérdésben. S ha ezt vizsgáljuk, sajnos újra és újra el kell mondanunk, hogy a Fidesz szégyenteljes szimbiózisban él egy szélsőjobboldali, antiszemita politikai szubkultúrával. Bátorít, olykor táplál egy olyan politikai vonulatot, amellyel semmilyen közösséget nem lenne szabad vállalnia.
„Úgy beszélnek a nyilvánosságban március 15-ről, mintegy derűs ütközetről. Hova lövünk, mit lövünk, kiket lövünk, miért lövünk, miért veszti el a fejét a rendőr, ki mehet, hova mehet, miért nem mehet, a Kossuth tér eleve tiltott zóna. Jön a második felvonás: ha és amennyiben a megemlékezők golyóálló mellényben vagy símaszkban merészelnek kimenni az utcára, kerékbe törendők, megnyúzandók és besózandók. Mert, és tessék figyelni, aki védekezni akar, az támadni is akar…
„Saját hazánkban, fővárosunkban nincs miért bujkálni, és mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy március 15-én mit akar csinálni” – mondta lapunknak Schweitzer József. A nyugalmazott országos főrabbi éppen ezért nem ért egyet a Mazsihisz elnökének, Feldmájer Péternek minapi felszólításával, amelyben azt ajánlotta a zsidó származású honfitársainak, hogy maradjanak otthon a nemzeti ünnepen.
Árulással vádolja az al-Kaida terrorszervezet a Hamászt, amelyet a palesztin ügy árulójának nevezett. Az al-Kaida második számú vezetője, Ajman al-Zavahiri „a zsidóknak való behódolással” és „a palesztin föld jelentős részének feladásával” vádolta meg a Hamászt, mert aláírta a mekkai megegyezést Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Fatah mozgalmával a palesztin nemzeti egységkormány megalakításáról.
Több szempontból is különleges mű kerül kalapács alá a Belvedere Szalon március végi aukcióján: az Osztrák városrészlet című akvarell – kikiáltási ára 480 ezer forint – alkotója ugyanis nem más, mint Adolf Hitler. A pályáját tájkép- és városfestőként kezdő későbbi Führer művei időről időre fel-felbukkannak a világ különböző árverésein – de általában mindenhol élénk vitákat váltanak ki.
Több szempontból is különleges mű kerül kalapács alá a Belvedere Szalon március végi aukcióján: az Osztrák városrészlet című akvarell – kikiáltási ára 480 ezer forint – alkotója ugyanis nem más, mint Adolf Hitler. A pályáját tájkép- és városfestőként kezdő későbbi Führer művei időről időre fel-felbukkannak a világ különböző árverésein – de általában mindenhol élénk vitákat váltanak ki.
Árulással vádolja az al-Kaida terrorszervezet a Hamászt, amelyet a palesztin ügy árulójának nevezett. Az al-Kaida második számú vezetője, Ajman al-Zavahiri „a zsidóknak való behódolással” és „a palesztin föld jelentős részének feladásával” vádolta meg a Hamászt, mert aláírta a mekkai megegyezést Mahmúd Abbasz palesztin elnökkel és Fatah mozgalmával a palesztin nemzeti egységkormány megalakításáról.
Magyarországnak külső jogállami kontrollra van szüksége, mert nem tud megállni önmaga lábán, nem tudja megvalósítani saját erejéből a demokratikus intézmények tartalmi működését – jelentette ki az Orbán-kormány egykori külügyminisztere. Egy Budapesten megrendezett nemzetközi konferencián Martonyi János megállapításait arra alapozta, hogy az ország nem tudja levonni a politikai következtetést egy kormányzat teljes gazdasági, erkölcsi kudarcából.
Tizenöt éve, amikor szélsőjobboldali, árpádsávos zászlókat lengető csoportok kifütyülték Göncz Árpád államfőt, a Fidesz elnöke is határozott fellépést várt a kormánytól, és több parlamenti beszédében is elhatárolódott a radikálisoktól. Az MSZP frakcióvezetője szerint Orbán Viktornak most ismét ezt kellene tennie. Lendvai Ildikó azt mondta, szeretnék, ha újra megszólalna az 1992-es Orbán Viktor, és „akár egy szóval se mondjon többet”, mint amit akkor.
Izrael figyelmesen követi a fejleményeket az arab világban, pozitívan értékeli a szaúd-arábiai béketerv alapjait és reméli, hogy a közeli rijádi arab csúcson ezek az elemek kerülnek túlsúlyba – mondta Ehud Olmert miniszterelnök az izraeli kormány tegnapi ülésén. A délutáni órákban Olmert találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, de a találkozón nem értek el haladást.
