Félelem Magyarországon címmel jelentetett meg elemzést csütörtökön Paul Lendvai vezető ausztriai publicista a Der Standard című liberális osztrák napilapban.

Rakéták célba juttatását meggátló lézerfegyvert fejlesztett ki a harmadik legnagyobb radartechnológiával és védelmi rendszerekkel foglalkozó amerikai cége a Northrop Grumman – írja a Popular Science.

Az alkotmányozás újraélesztésével, a gazdasági növekedés szorgalmazásával és az alapítás 50. évfordulójának megünneplésével kívánja emlékezetessé tenni Németország féléves EU-elnökségét.

Korlátozott szankciókat léptetett életbe az ENSZ Irán ellen atomprogramja miatt. Eközben megcsappanni látszik Mahmúd Ahmadinedzsád ultrakonzervatív elnök hazai támogatottsága.

Az Egyesült Államokban egyre csak növekszik azoknak a nem kevés találékonysággal kiagyalt alkalmaknak a száma, amikor apróbb figyelmességek vásárlására ösztönzik a lehetőleg minél több érintettet.

A „Der Untergang”, azaz A bukás – Hitler utolsó napjai című, a náci diktátort szokatlan, „emberközeli” módon ábrázoló háborús filmdráma után itt a következő egészen új szemléletű Hitler-film. Dani Levy „Mein Führer: az igazán legigazibb igazság Adolf Hitlerről” című komédiája, amellyel a zsidó származású, Berlinben élő svájci rendező bevallottan A bukás paródiáját akarta elkészíteni. A film január 11-én kerül a német mozikba.

A békéért – elsősorban egy közel-keleti békemegállapodásért -, az emberi méltóság és jogok érdekében való cselekvésre, a konfliktusok és a terrorizmus elleni fellépésre szólított fel XVI. Benedek pápa a Szent Péter bazilikában hétfőn délelőtt bemutatott misén.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) a hozzárendelt vagyonával kapcsolatos 2006. évi bevételi tervét 102 százalékon teljesíti, és az összbevétel várhatóan eléri a 326 milliárd forintot – közölte a szervezet.

A nemzetközi közvélemény erősen megosztott a volt iraki diktátor kivégzésével kapcsolatban. Az unió elítélte, Amerika üdvözölte az ítélet végrehajtását.

Jobline: állás, munka, álláshirdetés – több ezer állás egy helyenFriss állásÁlláskereső Regisztráció, Álláskínáló Regisztráció , állás, munka, álláshirdetés

Ahogy közeledik az év vége, készülnek a toplisták minden témában. Botrányokból idén is jelentős volt a választék, ráadásul az internetnek köszönhetően mind könnyen fel is idézhető mozgóképek segítségével. A lista hosszú, válogatásunk szubjektív.

Tizenhat év elteltével sem fogyatkoznak, hanem halmozódnak a magyar társadalmat megosztó sérelmek. Az ősszel zavargásokig fajuló formátlan indulatból levonható-e az a következtetés, hogy befejezetlen maradt a rendszerváltás? Netán új forradalomra van szükség? – e kérdéseket boncolgatja cikkünk szerzője, az egykori demokratikus ellenzék, majd az SZDSZ egyik prominense, a Beszélő volt főszerkesztője, a Magyar Helsinki Bizottság leköszönő elnöke.

Rohamos átrétegződésen megy át az immár 300 milliós USA lakossága a spanyol ajkúak bevándorlása és a délnyugati államok benépesülése folytán. Az amerikai álom megteremtése egyre nehezebb.

A zsidó vallású magyar polgárok egyetemes gyűlése meghozta azt a határozatot, hogy a numerus clausus eltörlését semmiféle külföldi beavatkozástól nem fogja kérni.

Nem hozott semmi újat az izraeli kormányfő és a palesztin elnök előző napi találkozója – közölte vasárnap a palesztin kormány szóvivője. Gázi Hamad kijelentette, hogy nem látnak semmilyen változást az izraeli kormány álláspontjában.

Jövő év nyarán foglalja el állomáshelyét Izrael új budapesti nagykövete, Aliza Bin-Nun – jelentették csütörtökön izraeli lapok internetes portáljai.

JANUÁR 4.

JANUÁR 25.

Majd háromszázan életüket vesztették, több százan pedig megsebesültek a muszlim világon január-februárban végigsöprő tüntetéseken, melyeken a Jyllands-Posten dán lapban hónapokkal korábban megjelent Mohamed-karikatúrák és azok európai – köztük magyar – újságokban történt újraközlése ellen tiltakoztak. A nagy valószínűséggel szélsőséges muszlimok által szervezett erőszakos megmozdulásokon dán zászlókat égettek, több fővárosban pedig nyugati nagykövetségeket támadtak meg.

Izrael szárazföldi, légi és tengeri hadműveletet indított a libanoni Hezbollah ellen, miután július 12-én a síita mozgalom gerillái izraeli területre hatolva megöltek három katonát, kettőt pedig elraboltak. A 34 napig tartó háború során az izraeli hadsereg elfoglalta Dél-Libanont, megölt ötszáz gerillát (a Hezbollah csak 74-et ismert el). A támadásokban 1200 libanoni civil vesztette életét, az infrastruktúrában okozott kár meghaladta a 3,5 milliárd dollárt.