Majd háromszázan életüket vesztették, több százan pedig megsebesültek a muszlim világon január-februárban végigsöprő tüntetéseken, melyeken a Jyllands-Posten dán lapban hónapokkal korábban megjelent Mohamed-karikatúrák és azok európai – köztük magyar – újságokban történt újraközlése ellen tiltakoztak. A nagy valószínűséggel szélsőséges muszlimok által szervezett erőszakos megmozdulásokon dán zászlókat égettek, több fővárosban pedig nyugati nagykövetségeket támadtak meg. A 12 gúnyrajz – melyek közül az egyiken a próféta turbánján bomba látható – mélyen sértette a muszlimokat, már csak azért is, mert az iszlám tiltja Mohamed ábrázolását. A dán lappal szolidaritást vállaló európai média ugyanakkor szabad véleménynyilvánításnak ítélte vallási személyiségek kigúnyolását. Több muszlim ország visszahívta nagykövetét Koppenhágából, és bojkottot hirdetett a dán termékek ellen. Bár az embargót egy tekintélyes szaúdi vallási testület áprilisban visszavonta, az Arla dán-svéd élelmiszer-ipari cég közel-keleti exportja összeomlott. Egy olasz miniszter lemondásra kényszerült, mivel a karikatúrákat ábrázoló pólóban jelent meg a tévében. Irán válaszul gúnyrajzversenyt hirdetett a holokauszt kifigurázására, és a győztes rajzok megjelentek a helyi sajtóban.
Szeptemberben ismét Nyugat-ellenes tiltakozásokra került sor több muszlim országban, mivel XVI. Benedek pápa a Regensburgi Egyetemen tartott előadásában a 14-15. századi II. Mánuélosz bizánci császár szavait idézte, miszerint az iszlám erőszakos vallás. Az egyházfő egyúttal irracionálisnak nevezte az iszlámot. Muszlim politikai és vallási vezetők tudatlansággal vádolták a pápát, és elítélték iszlámellenessége miatt, több ország pedig hazarendelte vatikáni nagykövetét. A pápa sajnálatát fejezte ki, és közölte, nem ért egyet az idézettel, 21 muszlim nagykövetet fogadva pedig párbeszédet hirdetett az iszlám és a kereszténység között. XVI. Benedek novemberi törökországi látogatásán további békülékeny gesztusokat tett – egy mecsetbe is ellátogatott -, békés vallásnak nevezte az iszlámot, és korábbi álláspontját feladva támogatta Ankara EU-csatlakozását. Bár a török közvélemény elfogadni látszott a közeledést, az arab és a szélesebb muszlim világ továbbra is bocsánatkérést követelt az egyházfőtől.
