Évente indul az auschwitzi koncentrációs táborból az Élet Menete. A résztvevők három kilométeres távot tesznek meg gyalog a birkenaui megsemmisítőtáborba, hogy így emlékezzenek a holokauszt áldozataira. A vészkorszak túlélői által vezetett menetet 1988 óta a nemzetközi holokauszt-emléknapon, a Jom Hasoán rendezik meg. Az Élet Menetét kezdetben kétévente tartották, 1996 óta pedig évente megszervezik a zarándoklatot.

Atomfegyvermentesnek kell lennie a Közel-Keletnek – mondta a Nobel-békedíjas Mohamed El-Baradei. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség (NAÜ) főigazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy csak akkor válhat stabillá a régió, ha egyetlen állam sem tesz szert atomfegyverre – beleértve Iránt és Izraelt is. Baradei mindezt az Abdalláh jordániai királlyal folytatott megbeszéléseit követően közölte.

A gyalázkodás, azaz a gyűlöletbeszéd büntethetőségét kezdeményezték szocialista országgyűlési képviselők. Ezt Bárándy Gergely, a javaslat egyik beterjesztője közölte hozzátéve, hogy öt frakciótársával együtt nyújtották be az előterjesztést a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítására.

A gyűlöletkeltéssel, a kirekesztéssel szembeni zéró toleranciát hirdető kiáltvány aláírására kérte a törvényhozókat Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap a parlamentben. Október 9. óta először a Fidesz és a KDNP képviselői végighallgatták Gyurcsány felszólalását és nem vonultak ki a teremből. Az Országgyűlésben főhajtással emlékeztek meg a törvényhozók a holokauszt áldozatairól. A holokauszt nemzetközi emléknapján világszerte a vészkorszakra emlékeztek.

Az Országgyűlés tegnap – hosszú idő után, végre – olyan volt, mint amilyennek egy parlamentnek lennie kell. A képviselők többsége jelen volt és az alkalomhoz illően viselkedett. Az ellenzékiek nem vonultak ki, amikor a miniszterelnök szót kért, és utána is képesek voltak egymáshoz beszélni.

A bizonytalanság fokozódik – nagyjából így foglalhatjuk össze kis külföldi közvélemény-kutatásunkat. Az általunk megkeresett sportújságírók szinte semmiben nem értettek egyet: egyesek szerint meg sem lehet saccolni, ki lehet a végső befutó, mások viszont úgy vélik, Olaszország a százszázalékos favorit. Egyértelműen a­ magyar-horvát kandidálás mellett tette le a voksát a svájci Blick és a román Romania Libera munkatársa, na és persze a társrendező horvátok képviselője.

Elutasította hétfőn egy ausztrál fellebbviteli bíróság a háborús bűnökkel vádolt Charles Zentai fellebbezését, amelyet a magyar hatóságoknak való kiadatása ellen nyújtott be. A nyolcvannégy éves Zentai ellen 2004 decembere óta folytat vizsgálatot a magyar külügyminisztérium, mert azzal gyanúsítják, hogy 1944-ben katonaként Budapesten megölte a tizennyolc éves Balázs Pétert, mivel a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot.

2006 Április 17. (1 éve történt)

1928 Április 17. (79 éve történt)

2007. április 7. (10. oldal)

2007. április 7. (14. oldal)

Fundamentalizmus vagy materializmus? – Az élő hit reményeiről és esélyeiről

Húsvéti beszélgetés Bölcskei Gusztáv református püspökkel

Köznapló

sofar, 2007. április 16. 22:15  JNA24 médiafigyelő, MNO No Comments »

2007. április 7. (27. oldal)

Az arabok békeajánlatára valami megmozdulhat a Közel-Keleten

Röviden

sofar, 2007. április 16. 22:15  JNA24 médiafigyelő, MNO No Comments »

2007. április 7. (8. oldal)

A kulcsszavak: protesthangulat és kormányzóképesség

Ehud Olmert kormányfő ugyanakkor túlzottnak tartja a tavaly elrabolt izraeli tizedes szabadon bocsátásához szabott palesztin feltételt

Filip Dewinter így kommentálta azt a belga törvénytervezetet, miszerint megvonhatnák a szavazati és választhatósági jogot azoktól, akiket elítélnek rasszizmus, a holokauszt tagadása, köztisztviselők megvesztegetése, illetve terrorizmus miatt

Hollandiában akar politikai menedékjogot kérni a flamand széls?jobb, a Vlaams Belang vezet?je, Filip Dewinter, ha Belgiumban megfosztják ?t politikai jogaitól.     Ezt maga az érintett közölte hétf?n, így kommentálva azt a törvénytervezetet, amely szerint Belgiumban megvonhatnák a szavazati és választhatósági jogot azoktól, akiket bíróság elítél rasszizmus, a holokauszt tagadása, köztisztvisel?k megvesztegetése, illetve terrorizmus miatt.