Filip Dewinter így kommentálta azt a belga törvénytervezetet, miszerint megvonhatnák a szavazati és választhatósági jogot azoktól, akiket elítélnek rasszizmus, a holokauszt tagadása, köztisztviselők megvesztegetése, illetve terrorizmus miatt
Hollandiában akar politikai menedékjogot kérni a flamand szélsőjobb, a Vlaams Belang vezetője, Filip Dewinter, ha Belgiumban megfosztják őt politikai jogaitól.
Ezt maga az érintett közölte hétfőn, így kommentálva azt a törvénytervezetet, amely szerint Belgiumban megvonhatnák a szavazati és választhatósági jogot azoktól, akiket bíróság elítél rasszizmus, a holokauszt tagadása, köztisztviselők megvesztegetése, illetve terrorizmus miatt. Az igazságügy-minisztérium tervezetét e hét szerdáján vitatja meg a belga képviselőház igazságügyi bizottsága, de nem biztos, hogy végül sikerül elfogadtatni. A Vlaams Belang képviselői ugyanis már előre jelezték, hogy mindent megtesznek majd a javaslat megbuktatására, ráadásul a képviselőház már csak néhány napig ülésezik: június 10-én ugyanis Belgiumban törvényhozási választásokat tartanak.
Dewinter szerint ezzel a törvényjavaslattal a most leköszönő kormány immár harmadszor próbálkozik azzal, hogy politikailag „végezzen” a Vlaams Belanggal. (Először a párt elődjét, a Vlaams Blokot ítélte el egy bíróság rasszizmus miatt – emiatt kellett nevét Vlaams Belangra változtatni -, majd módosították a pártok finanszírozásáról szóló törvényt, ami szintén nehéz helyzetbe hozta a szélsőjobbot.) A flamand politikus mindenesetre közölte: ha az új törvényjavaslat hatályba lép, annak nyilván ő lesz az első áldozata, hiszen az államtanács előtt már ott van az az ügy, amelyben perbe fogták az iszlámról tett, nem túl hízelgő nyilatkozatai miatt.
Belgiumban egyébként a szélsőjobb erők vezetői előszeretettel állnak elő ilyen hangzatos, menedékjog-kérésre vonatkozó bejelentésekkel. Egy évvel ezelőtt a másik belga országrész, Vallónia szélsőjobb pártjának, a Nemzeti Frontnak az elnöke, Daniel Féret jelentette be, hogy ő Oroszországban akar politikai menedékjogot kérni. Lépésének oka az volt, hogy néhány nappal korábban egy belga bíróság rasszizmus és diszkrimináció miatt 250 óra közhasznú munkára ítélte őt és tíz évre megfosztotta választójogától. Féret persze nem váltotta valóra „fenyegetését”. S hogy miért éppen Oroszországot választotta volna? Mert – mint mondta – „ez egy demokratikus ország, ahol még tudják, mi az a szólásszabadság”.
MTI/hirado.hu
