Forrás: Népszava

A gyűlöletkeltéssel, a kirekesztéssel szembeni zéró toleranciát hirdető kiáltvány aláírására kérte a törvényhozókat Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap a parlamentben. Október 9. óta először a Fidesz és a KDNP képviselői végighallgatták Gyurcsány felszólalását és nem vonultak ki a teremből. Az Országgyűlésben főhajtással emlékeztek meg a törvényhozók a holokauszt áldozatairól. A holokauszt nemzetközi emléknapján világszerte a vészkorszakra emlékeztek. Auschwitzban az Élet Menetében sok ezren vettek részt.

A kiáltvány szerint az aláírók nem vállalnak felelősséget a szélsőséges egyénekkel és csoportokkal és elhatárolódnak az antiszemita, rasszista megnyilvánulások minden formájától, továbbá nem támogatják azokat, akik erősítik a gyűlöletkeltést, a kirekesztést és a bűnbakkereső agressziót. A kormányfő által ismertetett dokumentum a zéró tolerancia elvét hirdeti meg mindazokkal szemben, akik gondolataikkal, szavaikkal és cselekedeteikkel kirekesztenek, gyűlöletet szítanak.

Gyurcsány Ferenc a T. Házban arról beszélt, hogy eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tettét, a holokausztot az antiszemitizmus és a rasszizmus gyávaságban és önzésben fogant gondolatai készítették elő. A miniszterelnök nemcsak a kirekesztők, hanem a “csendben maradók” felelősségét is felvetette. Azt is hangsúlyozta, hogy az állam felelőssége megvédeni polgárai biztonságát. A különböző politikai erők azonos jegyeként említette, hogy nem kokettálnak a rasszista gondolatokkal.

Megkapják a kiáltványt

Mára várhatóan minden képviselő megkapja a kiáltványt – közölte a Kormányszóvivői Iroda. A kormányfő kísérőlevelében azt kéri, hogy aki egyetért a kiáltvány tartalmával és céljával, az aláírva küldje vissza a dokumentumot a miniszterelnöki titkárságra. A képviselők saját kezű aláírásával ellátott valamennyi példányt összegyűjtik, és egybekötve elküldik a magyar országgyűlés könyvtárának, hogy ott őrizzék meg őket az utókornak. A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor a MTI-nek tegnap azt mondta, pártja és a KDNP képviselői aláírják a kiáltványt.

Érdekesség, hogy október 9. óta először a Fidesz és a KDNP képviselői végighallgatták Gyurcsány felszólalását és nem vonultak ki a teremből. Ezt a többi között a meghívott vendégek – közjogi méltóságok mellett a történelmi egyházak és a zsidó hitközség vezetői, tisztségviselői – tiszteletével, a megemlékezéssel indokolták és azzal, hogy a kormányfő nem politikai beszédet mondott.

Néma főhajtás

Felállva, néma főhajtással emlékeztek meg a törvényhozók a holokauszt áldozatairól a parlamentben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a főhajtás, és a “soha többé” elv fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, szomorúsággal és szégyennel tölti el, hogy 1920-ban, 1938-ban, 1939-ben és 1941-ben az emberi szabadságjogokat eltipró, a méltóságot tiszteletben nem tartó, a polgári jogegyenlőséget sértő törvények születtek a parlamentben. Szili cselekvésre buzdított, mondván, “ne féljünk tenni a kirekesztés ellen”. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke pedig arról beszélt, kormányzásuk idején nem azért javasolták, hogy április 16-án holokausztnapot tartsanak Magyarországon, mert bűntudatot akartak kelteni a felnövekvő generációkban, hanem felelősségérzetet szerettek volna kialakítani a fiatalokban. Pokorni emlékeztetett arra, hogy 2001-ben tartották az első holokauszt- megemlékezést az Országgyűlésben, és arról a szószékről hangzott el a kaddis – a zsidó gyászima -, ahonnan annak idején a zsidótörvények mellett érveltek a képviselők. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tiszteletre méltónak nevezte Pokorni kezdeményezését. Szerinte a különböző kormányokat a holokausztról való gondolkodásuk is összeköti. A fideszes kezdeményezés után az MSZP-kormány idején jött létre a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely.

Vannak egy országban alap­vető kérdések, amelyben egyet kell érteni, a liberálisok a holokauszt emléknapján ilyen ügynek ajánlják a halottak tiszteletét – mondta az SZDSZ frakcióvezetője. Eörsi Mátyás szerint a mélyen megosztott magyar közéletnek szüksége van erre. Hangsúlyozta, hogy néha tízezer szavazat sem érheti meg azt, hogy bárki olyan szimbólumokat fogadjon el, amelyek alatt több százezer embert mészároltak le. Azt ajánlja – tette hozzá -, hogy egyetlen politikusnak se kelljen védekeznie az antiszemitizmus vádjával szemben, és az összes politikai erő tegyen meg mindent azért, hogy az árpádsávos zászlók tűnjenek el a közterekről, a politikai rendezvényekről. Eörsi úgy vélte azonban, abban is egyet kell érteni, hogy Kádár Jánost nem lehet szociáldemokratának nevezni, hiszen ebben a országban embereket öltek meg.

Hatmillió emberre emlékezünk, akiket a lehető legkegyetlenebb módon öltek meg – mondta az MDF frakcióvezetője. Herényi Károly hozzátette, köztük hatszázezer honfitársunk volt, ami minimum három magyar város lakosságának felel meg, “ennyivel lettünk kevesebben, ennyi magyart gyilkoltak meg”. Arra a kérdésre – folytatta -, hogy lehet-e tanulsága hatmillió ember halálának, két szó a válasz: “soha többé”. Herényi kijelentette, a 386 képviselő és a kormány tagjai ebben egyetértenek és közös a felelősségük, hogy ezt a két szót a tízmillió magyar fejébe égessék. Az MDF frakcióvezetője azt is hangsúlyozta, fontos, hogy a gyerekek tudjanak a holokausztról, nem lehet azt mondani, hogy “túl vagyunk rajta”, hogy nem kell szembesülni vele: mert amíg ember van a földön, emlékezni kell, mert védekezni csak az ellen lehet, amit jól ismerünk.

A KDNP-s Harrach Péter azt kérdezte, milyen eszmeiség és magatartás kell ahhoz, hogy a holokauszthoz hasonló események ne ismétlődhessenek meg. Szerinte hiteles keresztény magatartásra van szükség és “olyan nemzedéket kell nevelnünk, amelyben él a hiteles ember- és társadalomkép, és akkor nem kell félnünk újabb népirtástól”. Azt is közölte, az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani függetlenül attól, hogy ki milyen vallású, milyen származású és milyen életformát választ.

Naponta kell tiltakozni

Az Élet Menetében sok ezer – a világ számos országából, köztük Izraelből érkezett – ember vonult végig hétfőn Lengyelországban az Auschwitzból a birkenaui haláltáborba vezető úton. A menet indulását megelőzően a 18. számú magyar barakknál tartott megemlékezést a Magyarországról érkezett csoport. A barakkban kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók és romák deportálásnak történetét.

A megemlékezés keretében Verő Tamás rabbi fölelevenítette a vasárnapi budapesti Élet Menetét, ahol mintegy ötezer ember emlékezett a holokauszt áldozataira – jelentette az MTI. Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány vezetője felolvasta Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának levelét. Zoltai levelében azt hangsúlyozta, hogy “Auschwitz a legnagyobb magyar temető. Nem a XX. századé, az egész magyar történelemé. (…) Mert Auschwitz annak is a tanulsága, hogy a tiltakozást naponta kell újrafogalmazni”. A beszédeket követően a résztvevők hat gyertya meggyújtásával adóztak a hatszázezer magyar zsidó és roma, valamint az összesen hatmillió áldozat emlékének. Gordon Gábor elmondta, az utolsó napon mintegy százan mondták le a lengyelországi utazást a Krakkóban szervezett neonáci tüntetés hírére.

Az Oswiecim lengyel város közelében fekvő Auschwitz I. tábort a nácik 1940-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájából, eredetileg politikai foglyok őrzésére. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1941-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmi- sítőtáborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15. és július 9. között deportáltak Magyarországról.

A holokauszt hatmillió áldozatára emlékezett tegnap Izrael is. Délelőtt, közép-európai idő szerint kilenc órakor országszerte két percre megszólaltak a szirénák, az utcákon megállt az élet és a lakosság egyperces csenddel emlékezett a nácik és kiszolgálóik által meggyilkoltak millióira. A hétfő napnyug- táig tartó megemlékezések már vasárnap este megkezdődtek, többek között a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen, ahol Ehud Olmert izraeli kormányfő beszédében bírálta mindazokat, akik nem vonták le a vészkorszak tanulságait. A miniszterelnök a zsidó állam “történelmi feladatát” abban jelölte meg, hogy küzdjön a faj- és idegengyűlölet ellen. “Izraelben olyan társadalmat kell építeni, amelyet azoknak az elképzeléseivel éppen ellentétes eszmék itatnak át, akik megpróbáltak bennünket megsemmisíteni” – hangoztatta. Dalia Icik ideiglenes elnök “káinbélyegnek” és “az emberiség szégyenfoltjának” nevezte a holokausztot.

A televíziók egész nap dokumentumfilmeket és történelmi filmeket játszottak, a rádióállomások komolyzenét és túlélőkkel készített interjúkat sugároztak. Az izraeli médiá­ban idén a központi téma az Izraelben élő elszegényedett holokauszttúlélők problémája. Központi szervezetük szerint a mintegy 250 ezer túlélő több mint egynegyede a szegénységi küszöb alatt él. Sokan közülük az egykori Szovjetunióból vándoroltak be, és egy részük bürokratikus okok miatt nem kapott jóvátételt.

Az oldalt írták: Arató Judit, Markotay Csaba, Pungor András, Semjén Adrián

Keretes cikkek

Újabb javaslat a gyűlöletbeszéd ellen

A gyalázkodás, azaz a gyűlöletbeszéd büntethetőségét kezdeményezték szocialista országgyűlési képviselők. Ezt Bárándy Gergely, a javaslat egyik beterjesztője közölte hozzátéve, hogy öt frakciótársával együtt nyújtották be az előterjesztést a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítására. A tervezet bűncselekménnyé nyilvánítaná a gyalázkodást, azaz azt a magatartást, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja – közölte a képviselő a feles többséget igénylő javaslatról. Szólt arról is, hogy a gyalázkodás közvádas bűncselekmény lenne, bárki tehetne feljelentést, de a hatóság hivatalból is indíthatna eljárást. A törvény célja nem a politikai stílus formálása, szélsőséges megnyilvánulásokat lehet tenni a jövőben is, de lesz egy határ, a közösségek, az emberi méltóság védelme – mondta Bárándy Gergely. A javaslat nem kívánja háttérbe szorítani a szélsőséges politikai nézeteket, a politikai pártokat ugyanúgy lehet majd szidni, mint ahogy eddig. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyalázkodás törvényi tényállása nem csupán a zsidóságot vagy a roma társadalmat, hanem mindegyik társadalmi csoportot védi. Mint mondta, az elmúlt 15 év alatt bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tudja maga megoldani ezt a kérdést, ezért szükséges a törvény benyújtása. Reményét fejezte ki, hogy a tervezetből egy-két hónapon belül jogszabály lesz, bár azt nem tudja, hogy az SZDSZ-ben támogatják-e az elképzeléseket. Megemlítette azonban, hogy több támogató jelzést is kapott a KDNP részéről. A gyűlöletbeszéd hosszú évek óta visszatérő téma a magyar közéletben. Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás óta már háromszor utasította el, hogy a büntetőjog szankcionálja a gyűlöletbeszédet. A megoldást az igazságügyi tárca is többször kereste, sőt, a Ptk. módosítására is készült egy tervezet; eszerint a sértett közösségből bárki pert kezdeményezhetett volna. Ám a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépés sem egyszerű, és több esetben a jelenlegi bírói jogértelmezést is vitatták.

Semjén Adrián

Felelevenítik a múltat

Évente indul az auschwitzi koncentrációs táborból az Élet Menete. A résztvevők három kilométeres távot tesznek meg gyalog a birkenaui megsemmisítőtáborba, hogy így emlékezzenek a holokauszt áldozataira. A vészkorszak túlélői által vezetett menetet 1988 óta a nemzetközi holokauszt-emléknapon, a Jom Hasoán rendezik meg. Az Élet Menetét kezdetben kétévente tartották, 1996 óta pedig évente megszervezik a zarándoklatot. A 2005-ös emlékút alkalmából mintegy húszezren sereglettek össze, köztük Ariel Saron volt izraeli kormányfő. Magyarországot többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviselte. A rendezvényt a March of the Living International elnevezésű szervezet készíti elő és bonyolítja le.

Semjén Adrián

One Response to “Zéró toleranciát hirdetett Gyurcsány a parlamentben”

  1. evabarat

    ebarat, régóta aktuális volt a Btk módosítása és az antiszemitizmus, rasszizmus törvényi üldözése. A kérdés csupán az, hogy a törvény milyen biztositékot ad arra, hogy ez ne történjen meg. Lesz-e enneka törvénynek visszatartó ereje, a végrehajtás milyen lesz stb.
    Mert ha nemzeti büszkesség kérdése mögé bújva lehet árpádsávos zászlókat használni és a nyilvánosság előtt zsidó emberek neveit és cimeit felolvasni, a zsinagógákat és temetőket megtámadni, akkor nem ért eredményt. Ha viszont lesz olyan hatalom, amely végrehajtani képes az új, jóváhagyásra kerülő törvényt, akkor az elérte a célját.