Dübörög a Monty Python-kampány. A nyugdíjasok képviselőjeként fellépő úr undorral lökné el magától és milliónyi társától az egyhavi pluszpénzt; a magyar politika nagy szélkakasa páros napokon a populizmus, páratlanokon a neokonzervativizmus ellen harcol; koravén ifjú szocialistáink a szabad pizzát és a szabad szexet féltik jámbor konzervatív professzoroktól.
Dániában és Európa sok más országában szinte nincs jogi korlátja a vallási jelképek kifigurázásának – magyarázza fáradhatatlanul a Nigériától Indonéziáig mindenfelől rá zúduló kérdésekre a világ talán legjelentősebb muszlim vallási portálja, a katari székhelyű IslamOnline által meghívott, Kairóban dolgozó dán újságíró, Adam Hannestad. „A dán média rendkívül sokszínű, nagyrészt magánkézben van, de az állami sajtó is független. Politikusokat, üzletembereket, kulturális vezetőket is kritizálnak.
A világ lakosságának közel a negyedét kitevő muszlimok szemében tulajdonképpen Mohamed káromlása szinte egyenértékű Allah gyalázásával. Márpedig a blaszfémia a legtöbb muszlim országban halállal büntetendő cselekmény. A Nyugat mind a mai napig nem érti, mennyire fontos a nem megváltóként, „csupán” isten prófétájaként tisztelt Mohamed személye az átlagmuszlim számára – Mohamed példája miatt visel a muszlimok többsége szakállt, a nők pedig Mohamed feleségeinek mintájára hordanak fátylat.
Kiállítás: roma holokauszt Európában
A Centrális Galériában január 27-én, a Holokauszt nemzetközi emléknapján nyílt meg a „Roma holokauszt és rasszizmus a mai Európában” című kiállítás. Február-március folyamán a kiállítást tematikus filmvetítés kíséri.
2006. február 8. 19:21
Az amerikai külügyminiszter azzal vádolta meg Szíriát és Iránt, hogy Nyugat-ellenes feszültségszításra használja fel a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat. Condoleezza Rice az izraeli külügyminiszterrel Washingtonban tartott közös sajtóértekezletén kijelentette, hogy semmi kétsége sincs afelől, hogy a két említett országban a kormány ellenőrzése alatt zajlik a hangulatkeltés. Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette, a világnak ezt számon kellene kérni tőlük.
Hihető-e, hogy a közel-keleti államok többségében a vallási érzékenység hívta az utcára a nagykövetségek gyújtogatóit? Életszerű-e, hogy Jemenben, a sivatag kellős közepén lefátyolozott arcú asszonyok végtelen felháborodásukban dán zászlót égetnek? Mi a végső célja az iszlám fundamentalistáknak? E kérdésekre igyekezett választ adni tegnap a Klubrádió Kontra c.
Arról nincs szó, hogy az iráni zsidók „becsomagolt bőröndökön” ülnének lakásaikban, ám Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izrael-ellenes nyilatkozatainak hatására lassanként feszengés lesz rajtuk úrrá. Ezt tovább fokozta, hogy a legnagyobb példányszámú iráni újság, a Hamsahri karikatúra-pályázatot hirdetett a holokauszt témájáról – reagálásként az európai lapokban Mohamed prófétáról közölt, vitatott rajzokra.
Bejegyzett nemzeti kisebbség legyen-e a zsidó? – a vita hónapok óta folyik. A kezdeményezők szerint a vallástalan zsidók érdekeit nem képviseli a hitközségek szövetsége. Az ellenzők szerint viszont a nemzetiséggé válással a közösség „kiiratkozna” a magyar nemzetből. Kovács András sem tartaná jónak, ha zsidó kisebbségi önkormányzatok alakulnának, de az 59 éves szociológus más érveket hoz föl.

