Forrás: HVG

Arról nincs szó, hogy az iráni zsidók „becsomagolt bőröndökön” ülnének lakásaikban, ám Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izrael-ellenes nyilatkozatainak hatására lassanként feszengés lesz rajtuk úrrá. Ezt tovább fokozta, hogy a legnagyobb példányszámú iráni újság, a Hamsahri karikatúra-pályázatot hirdetett a holokauszt témájáról – reagálásként az európai lapokban Mohamed prófétáról közölt, vitatott rajzokra.

Az Izrael ellen rendszeresen elhangzó verbális kirohanásokat még viszonylag higgadtan viselik el az Iránban élő zsidók, akiknek a száma 25 ezer. Ám a náci rezsim alatt lezajlott tömegméretű zsidógyilkosságról tervezett karikatúrák és a holokauszt tagadása egyértelműen sértené az érzéseiket.

Tavaly nyári megválasztása után Ahmadinezsád kikelt az állítólagos zsidó nemzetközi összeesküvés ellen, követelve, hogy Izraelt el kell törölni a térképről. Pár héttel később „rákos daganatnak” nevezet Izraelt, javasolva a zsidó állam áthelyezését Németországba vagy Alaszkába, majd legendának minősítette a holokausztot.

„Efféle szavak miatt nem vándorlunk ki. Mi irániak vagyunk” – mondja Harún Dzsasajai, a 17 ezer főt számláló teheráni hitközség elnöke. – Zsidók 2700 éve élnek Perzsiában, a zsidó vallásnak itt mély gyökerei vannak – teszi hozzá. Az iszlám forradalomig (1979) 80 ezer zsidó élt Iránban.

„Őszintén mondom: problémák nélkül gyakorolhatjuk a vallásunkat. Megvannak a magunk temetői, iskolái, zsinagógái, kóser élelmiszereink” – hangsúlyozza Dzsasajal. Szerinte senki nem viselkedik agresszívan a zsidókkal szemben – még Ahmadinezsád sem.

Miközben az ENSZ tavaly nemzetközi holokauszt-emléknappá nyilvánította január 27-ét, s egyben elítélte a holokauszt tagadásának minden megnyilvánulási formáját, addig Irán – akárcsak a nukleáris vitában – szemben úszik az árral. Államfője tüntetően felsorakozik olyan európai tudósok mögött, akik megkérdőjelezik a zsidóirtás dimenzióját.

Hazájában Ahmadinezsádnak mindazonáltal eddig nem sikerült felheccelnie a tömegeket Izrael ellen. Egy palesztin nem kormányzati szervezet által januárban rendezett szemináriumon, amelynek mottója „Holokauszt: mítosz vagy valóság” volt, alig tucatnyi szervezet vett részt. Három héttel ezelőtt a teheráni külügyminisztérium bejelentette, hogy saját égisze alatt nemzetközi tanácskozást rendez a holokausztról, valamint „független szakértőket” küld a zsidó tömeggyilkosságok helyszíneire.

„Azok, akik úgy vélik, hogy megtörtént a holokauszt, fél évszázad óta minden alkalmat kihasználtak álláspontjuk hangoztatására. Most itt van az ideje, hogy végre másokat is meghallgassanak” – indokolta a lépést Hamíd Reza Aszefi külügyi szóvivő.

Az iráni zsidó közösség is szeretné, ha végre valaki meghallgatná. Az iráni vezetőknek címezve szavait, Dzsasajai így bírálta a jelenlegi állapotokat: „Iránban vannak szónoki emelvények, de ők (a vezetők) sajnos senki mást nem engednek azok közelébe.”

MTI